K-Monitor Adatbázis

Jól hangzik, de az állam csak egyik zsebéből a másikba teszi azt a pénzt, amire a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetheti a kormányzati szerveket, ha megsértik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének kötelezettségét. A bírság akár százmillió forint is lehet.

A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát.

A döntés „ellentétes a kormány eddigi törekvéseivel, a napelemes rendszerek elterjedésének ösztönzésével”, és a kormány a fejlődés ellen lép fel.

Tavaly szeptember 27-én jelentette be a magyar kormány, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. Idén nyáron plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz földgázért, csak azt mondogatták, hogy olcsó, pedig egyáltalán nem az. Közadatigénylésben kértük ki az elmúlt másfél évben kötött gázvásárlási szerződéseket, de ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adták ki őket, ezért a bíróságra megyünk értük.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

A Demokratikus Koalíció (DK) a Gazdasági Versenyhivatalhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Vodafone felvásárlásának ügyében – jelentette be a párt alelnöke az MTI szerint. Varju László csütörtöki, online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez a vásárlás nemcsak a „kormányzati megszorítások miatt elszegényedő magyar családok arculcsapása", de tiltott állami finanszírozás is lehet.

Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére.

A közműhivatal adatai szerint a téli fűtésnél az októberig betárolt gáz adja a fűtési energia többségét, az import aránya ilyenkor visszaszorul. 2019 áprilisa és októbere között az ideinél másfélszer több gáz került a tárolóba. Igaz, 2020-ban és 2021-ben pedig ennek éppen a fele. A tárolóba került gáz átlagára számításaink szerint közel 2 euró köbméterenként.

Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.

Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.