K-Monitor Adatbázis

A Magyar Nemzeti Bank bútorok beszerzésére írt ki pályázatot, két részben, 70 millió forintért (900 darab ülőbútor), illetve 80 millió forintért (1800 darab irodai bútor). Ezek szerint egy ülőbútorra átlagosan 77 ezer forintot számoltak, egy irodai bútorra pedig 44 ezer forintot.

Kecskeméti történetünk a NER rokoni közpénzszivattyújának legszebb hazai példája. Kis lopás, nagy lenyúlás szépen egymásra épülve.

Kikértük és megkaptuk a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak friss listáit az 5 millió forint feletti költéseikről. A dokumentumokban több érdekes tétel is akad, kiderül belőlük például, hogy az egyik alapítvány összesen 40 millió forintért vásárolt szőnyegeket, de megrendelt egy szobrot is, 63 millió forintért. Két alapítványnál Mészáros Lőrinc emberének is jutott pénz.

Nyilvánosságra hozta az Eurostat a 2017-es egész éves előzetes államháztartási- és adósságadatokat. Ebből az is kiderült: a magyar MNB-alapítványok esetében bekeményített az EU statisztikai hivatala, szerinte ezeket az alapítványokat és cégeiket az államháztartáson belülre kellene sorolni.

Csütörtökön kezdődött a brókerbotrányok károsultjainak az állam ellen indított pere a Fővárosi Törvényszéken. Az 1652, vegyesen Quaestor, Hungária Értékpapír illetve Buda-Cash károsult felperesként a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a magyar állam felelősségét akarja bebizonyítani a 2015 tavaszán sorozatban bedőlt pénzintézetek által százmilliárdos nagyságrendben eltüntetett befektetői vagyon ügyében.

Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei – írta meg március 28-i számában a Magyar Nemzet. Cikkünk második részében bemutatjuk többek között, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az ügyben „kreatívan értelmezte a törvényt”, illetve a Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti.

Riportsorozatunkban a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a birtokunkba került nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolás során született dokumentumok alapján térképezzük fel, miért kellett bedönteni a vállalatot. A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el.

Az MKB Bank rágalmazás miatt feljelentést tesz a Magyar Nemzet hétfői cikke miatt, ami szerint szerint az elmúlt években három-négymilliárd euró, vagyis ezerháromszáz milliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról, ami az uniós pályázatokból a kormánypárti politikusoknak visszaosztott jutalék lehet.

Feltűnő igyekezettel cáfolja a kormánygépezet az új botrányt: elcsalt milliárdok vándoroltak keletre, hogy aztán arab strómanok befektetéseiként bukkanjanak fel újra itthon.

Beidézte a bíróság a magyar államot abban az eljárásban, amelyben 1652 brókerkárosult 28,8 milliárd forint kárának megtérítését követeli. Az első tárgyalás áprilisban lesz