K-Monitor Adatbázis

Miután pert vesztett az Eximbank, nyilvánosságra hozták, hogy hogyan került végül 16 milliárd forintjuk Rogán ismerőseihez. Két tőkelapban összesen 16 milliárdot akartak kiosztani villámgyorsan, meg is írtuk, hogy a furcsa feltételek alapján a Rogán első gyerekét nevelő Gubicza Ágostonékhoz, azaz a GB & Partnershez fog kerülni várhatóan.

Másfél éve egy erősen célzott eljárásban irdatlan állami forrást, 16 milliárd forint tőkét kapott az Eximbanktól a GB & Partners nevű tőkealap-kezelő cég. A társaság nevében a G és a B egy-egy fiatal üzletembert, Gubicza Ágostont és Boris Mihályt takarja. Portrénkban Gubicza Ágostont igyekszünk bemutatni, ő hosszú idő után végre az Indexnek megszólalt, ahogyan az Eximbank is válaszolt kérdéseinkre.

A beruházó azért kürtölte össze a magyar sajtót, mert a Magyar Narancs április végén nagy cikkben írta meg, hogy a belvárosi önkormányzat olyan szerződést kötött a Párizsi udvart megvásárló jordán befektetővel, ami szerint a mindig is közösségi térnek számító passzázst a hotel tulaja nemcsak tulajdonjogilag birtokolja, de ahhoz is joga van, hogy minden este bezárja a nagyközönség előtt, illetve évente legföljebb 30 napra, amiből 5 nap lehet egybefüggő.

A felcsúti polgármester keményítőüzemét az állami Eximbank és az Mészáros-közeli MKB Bank közösen finanszírozza – derítette ki a Válasz.hu. A baráti hitel 15 milliárd forintra rúghat.

Egy hónap sem kellett hozzá, hogy az állam bankja pályázaton kiszórjon 16 milliárd forintot – másfél évvel a történtek után végre rekonstruálhatjuk, hogyan jutott ennyi közpénz egy Rogán Antalhoz köthető piaci szereplőhöz.

2016 elején a kormánnyal jóban lévő üzletembereknek adott bőkezű hiteleiről ismert, állami tulajdonú Eximbank 16 milliárd forintot bízott a GB&Partners nevű cégre, hogy az ebből fektessen be innovatív startup cégekbe. Az érdekes ebben az, hogy

Úszik a tartozásokban az önkormányzat és az adóhivatal felé a szolnoki Tisza Szálló kínai tulajdonosa – tudta meg az Átlátszó. A város vezetése gondolkodna az ingatlan megvételéről, de a kínai tulajdonosok az épületért jóval többet kérnek, mint amit az önkormányzat megadna. A szálló 2010-ben került hozzájuk, nem kizárt az sem, hogy a Túró Rudi kinti bevezetésére adott állami eximbankos hitelből vásárolhatták meg az ingatlant. A túródesszert sikertelen kínai piacra dobásából büntetőeljárás is lett, de az ügyészség nem tudta egyértelműen megállapítani a kínai gyanúsítottak bűnösségét.

Ismét egy ügy Kiss Szilárd kapcsán, ami kérdéseket vet fel: az LMP-s Szél Bernadett egy olyan, később egyébként meghiúsult üzletről érdeklődött, ami a kormányközeli Garancsi István cégéhez, egy orosz partnerhez és az állami tulajdonú Eximbankhoz is köthető. Válaszok nincsenek. Az viszont kiderült, hogy sem a földművelésügyi, sem a külügy-, sem a nemzetgazdasági miniszter nem járt a moszkvai Ritz-Carltonban.

A Kopaszi-gát melletti toronyház tervezett helyen és méretben való megépítése jogsértő, állítja a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA). A szervezet ezért a hazai hatóságokhoz és az UNESCO-hoz fordul, értesült az Index. A fő probléma az, hogy a 120 méteres épület belógna a világörökségként védett dunai panorámába, valamint nem volt megfelelő szakmai egyeztetés.

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.