K-Monitor Adatbázis

Az Orbán-kormány 2010-es (második) hatalomra kerülése óta egy fiskális szempontból igencsak elhanyagolt területet karolt fel azzal, hogy stratégia ágazattá minősítette a sportot.

Vitatott képességű német lovak kölcsönzése és vásárlása, rokonok előnyhöz juttatása, közpénz mivoltát „elveszítő” közpénz, átláthatatlanság. Nagyjából ez jellemezte a Csekonics-lovaspogramot, amelyről tavasszal írtunk először. A program egyik fő célját, hogy a díjugratók kijussanak a párizsi olimpiára, nem érte el, a lovasok lemorzsolódtak vagy saját lovakkal indultak inkább. Hogy lássuk, pontosan mire fordították a milliárdokat, adatpert indítottunk, amelyet jogerősen meg is nyertünk. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő pedig Polt Péternél érdeklődött a programról, aki a NAV-hoz továbbította az ügyet.

A 4iG növekvő „piaci” igényekre számít. A cég egyébként azt közölte: a címben szereplő két esemény között nincs összefüggés, a kormány terveiről ők is csak a sajtóból értesültek.

A koronavírus alatt beszerzett gépek nem felelnek meg a NATO-sztenderdeknek, így most azt a gépparkot kell fejleszteni, amit az ország fel tud ajánlani szövetségesei haderejének is.

Piacra dobják a mátraházai honvéd üdülőt, azaz a 4. számú Kiképzési, Oktatási, és Regeneráló Központot, erősítette meg lapunk értesülését a Honvédelmi Minisztérium. Az üdülő egy nagyobb kormányzati intézkedéscsomag részeként kerül eladásra, a kormány a működéshez közvetlenül nem szükséges ingatlanok kiárusításából szeretné stabilizálni az államháztartást.

A többi közt Pintér Sándor volt cége és egy Mészáros Lőrinchez közeli tőkealap is benne van az üzletben.

Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak.

Orbán Viktor miniszterelnök 2017-ben ígérte meg, hogy Hódmezővásárhelyen egy új honvéd középiskola és kollégium lesz állami támogatásból. Az intézmény első évfolyama a tavalyi tanévben el is indult egy meglévő honvédségi épületben, most pedig kiderült, hogy az új ingatlanok nettó 8,5 milliárd forintért épülnek fel a Honvédelmi Minisztérium megbízásából. A kivitelezésre kiírt eljárásnak azonban se a tárca honlapján, se a magyar közbeszerzési adatbázisban nincs nyoma, csak az európai uniós tenderértesítőből derült ki a beruházás, amit az Épkar Zrt. nyert el.

Úgy tűnik, Kaposvár csupán epizódszereplő lesz a „Magyar Hadiipar Felvirágoztatása” című NER-színjátékban. A korábban ideígért háromszáz munkahely, több tízmilliárdos beruházás a jelek szerint megfeneklett. A kaposvári telephelyen ugyanis nem látni túl sok nyomát intenzív munkavégzésnek, a HT Division Zrt. honlapjáról és Facebook-oldaláról pedig eltűntek a pár hete még égre-földre ajnározott Gidránok. Kérdéseinkre sem a járművek 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt.

Az első félévben a költségvetésben szereplő 72 úgynevezett kiadási előirányzat összesen 20 686,8 milliárd forintot költött el. Ezek között a kiadási előirányzatok között szerepelnek a minisztériumok, az országgyűlés és az elnöki hivatal, a független állami szervek, mint a számvevőszék, a bíróságok, ügyészségek, de például az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kiadások, a helyi önkormányzatok támogatása vagy az egészségügyi és nyugdíjalap kiadásai is megjelennek benne. Ezek a költségvetési törvény értelmében összesen 42 813,28 milliárd forintot költhetnének el ebben az évben, vagyis félévkor a kiadások összességében 48,3 százalékon álltak. De ezen belül nem meglepő módon hatalmas szórások vannak.