K-Monitor Adatbázis

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

Lassan két éve, hogy a kormány elvette Kalocsától a főteret és száz évre ingyen a kalocsai érsekség kezébe adta. Akkor a fideszes polgármester és az egyház arról beszélt, a főtéren zajló egyházi munkálatok miatt rég lezárt utak helyett lesz alternatíva, épül elkerülő. Közadatigénylésünk viszont azt mutatja, a választásokig nem lesz út, mivel még azt sem tudják, mibe kerülne. Közben az egyházi beruházást a gaz veri fel, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nem válaszol kérdéseinkre.

A 4iG növekvő „piaci” igényekre számít. A cég egyébként azt közölte: a címben szereplő két esemény között nincs összefüggés, a kormány terveiről ők is csak a sajtóból értesültek.

Megint többletfeladatok merültek fel. A teljes büdzsé már 700 milliárd fölött jár.

A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül.

Magyarországon minden rendszeres újságolvasó tudja, hogy a NER-ben a Fidesz-holdudvar cégei számára nem egészen úgy működik a piac, ahogy az a gazdasági tankönyvekben meg van írva. De hogy mennyire nem úgy, az azért meglepő lehet, ha néha egy kicsit utánaszámolunk. Rogán Antal üzletasszonnyá átlényegült exfelesége és társa, Sarka Kata cége olyan modellben működik, amelyről a kormányközeli vállalkozók többsége is csak álmodozhat.

2019 decemberében Bakos Gábor és én magánszemélyekként, a TASZ jogi segítségével panaszt tettünk az ombudsmannál, amiért a kormány egy teljesen komolytalan társadalmi konzultációt tartott a 2050-ig szóló klímastratégiáról. Beadványunkra most, három és fél év elteltével kaptunk választ dr. Bándi Gyulától, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől. Négy oldalas fogalmazásában lényegében arról tájékoztat, hogy az általunk kért vizsgálatot ugyan nem folytatta le, de tervezi egy kiadvány elkészítését társadalmi részvétel témájában.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Miközben a magyar kormány előszeretettel hangoztatja, mennyi ukrán menekültet fogadunk be és tartunk el, az önkormányzatok támogatását is megvágja.

Tavaly január óta 18 alkalommal repült külföldre az állami különgéppel Orbán Viktor – derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataiból. A kormány ugyanakkor már nem hajlandó elárulni, hogy az egyes utakon milyen áron szállt meg a miniszterelnök delegációja, valamint hogy mekkora napidíjat utaltak ki a résztvevőknek, ehelyett inkább csak összesített adatot közöltek. Az összeg így is figyelemreméltó: 2022 eleje óta több mint 500 millió forint ment el a kormányfő utazásaira.