language

Akták:

Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése highlight_off

Kulcsszavak:

ingatlan highlight_off

Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése

Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése

2011-ben a Parlament elfogadott egy törvényt, miszerint az ország kormányzásának kötelezően ki kell költöznie a Parlamentből. Az Orbán-kormány a 2014-es választások után döntött a terv megvalósítása mellett. A 2015 májusában hivatalosan is megkezdődő beruházás, a Nemzeti Hauszmann Terv megvalósításának költségét mintegy 200 milliárd forintra becsülték. A projekt összesített költségeiről nehéz adatokat találni, de már 2017-ben is magasabb költségekkel számoltak a megvalósításra. A terv programja tartalmazza a teljes miniszterelnökségi háztartás felköltözését a Budai Várba, a Szent István terem felújítását, a főőrségi épület felújítását, egy mélygarázs építését a Vár falába, a Lovarda teljes újjáépítését, a Karmelita kolostor újjáépítését, régészeti munkálatokat és további restaurációs folyamatokat. L. Simon László, a terv megvalósulásáért felelős államtitkár szerint: „Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni".

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [24]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

A Budai Vár után Balatonaligán folytatódik a kiemelt beruházások elleni kampány

A hatályos törvények felülírása, a környezet- és műemlékvédelmi szempontok mellőzése, a helyi önrendelkezés kiiktatása jellemzi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokat – hangsúlyozza egy nemrég indult civil megmozdulás. A Stop! Kiemelt beruházások nevű akciócsoport elsőként a Budai Várban zajló építkezések ellen tartott tiltakozó demonstrációt a Huszonkettesek nevű építészcsoporttal együtt. Az aktivisták széles körű összefogással, a politikusok bevonásával kívánnak fellépni a kiemelt beruházások demokrácia- és gazdaságtorzító hatásai ellen, legközelebb Balatonaligán.

A NER olyan "történelmi" épületet is épít, amely valójában soha nem volt

A Budai Várban a Teherelosztót az építészszakma tiltakozása ellenére lebontották, hogy legyen hely az Országos Levéltár nem megépült szárnyának. Műemléket is ledózerolnak, ha kell a hely, de nem csak befektetői érdekből.

A NER kis gömböce így falta fel a kultúrát tíz év alatt

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

„Bicskéig” építi vissza a budai Várat Orbán Viktor

A miniszterelnök nem sajnálja a pénzt a Vár 1945 előtti képének visszaállítására. Mindeközben diplomáciai célokra használva gálánsan osztogatja a nemzeti vagyont jelentő műkincseket, mint egy igazi király.

Miért pont most? A magyar kormány éveken keresztül magasról tett az UNESCO kéréseire

Az UNESCO a budapesti világörökségi helyszínnel kapcsolatos határozatáról és tartalmának hátteréről az Átlátszó is megemlékezett. Most annak a szakértői jelentésnek jártunk utána, amely konkrétan megalapozta a bakui határozatot, annak érdekében, hogy megadjuk a feleletet a kormánynak a címben feltett álságos kérdésére. A szakértői jelentés eredeti angol nyelvű szövegének magyarra fordított főbb részleteit az alábbi cikk pirossal kiemelt, idézőjeles szakaszai tartalmazzák.

Győzött a vurstlilobbi, szedelőzködhet a Széchényi Könyvtár?

Vizesedik és a bővítése sem megoldott – információink szerint ezek is az érvek között szerepeltek, miért ne az egykori Kilián laktanya körúti épülete legyen az Országos Széchényi Könyvtár új állomáshelye.

Államosítják a budavári Dísz tér melletti telket

A Kossuth tér példája alapján az önkormányzattól az államhoz vándorol a budai palotanegyed egy része, az indoklás szerint így hatékonyabban fejlesztheti a területe a kormány, áll egy most benyújtott törvényjavaslatban.

Úgy döntött a kormány 2015-ben az NGM Várba való költöztetéséről, hogy semmilyen költségszámítás nem készült

A “Vár-projektről” a mai napig igen kevés adat került napvilágra, miközben a vele párhuzamosan zajló Liget-projekt sokkal nagyobb figyelmet kap. Pedig a “Vár-projekt” kormányzati becsült költsége 200 milliárd forint, hangsúlyozottan becsült költsége, ami közel egyenlő a Liget-projekt 250 milliárdos árával.

Tízmilliárdból kezdik építeni az NGM új épületét

A pályázók versenyében 70 százalékban az árajánlat számít, az NGM most azzal számol, hogy az első ütemet megússzák nettó 9,8 milliárd forintból – ugyanakkor az építőipar túlterhelése miatt könnyen lehetséges, hogy magasabb ajánlatok érkeznek majd a kivitelezésre. A közbeszerzési kiírásból az is kiderül, hogy az első ütem legalább 1,5 évet vesz igánybe, ami azt jelenti, hogy még évekig nem költözhet be a NGM régi Pénzügyminisztériumi épületébe.

Nyomoznak a Várgondnokság ügyében, mégis Gyutai Csaba irányítja a kastélyprogramot

Hajszálon múlt az állása nemrég, olyan súlyos dolgokat állapított meg vele kapcsolatban egy szupertitkosan kezelt kormányzati átvilágítás. A rendőrség is nyomoz az ügyében, tudta meg az Átlátszó. Mégis Gyutai Csaba, volt zalaegerszegi fideszes polgármester vezetheti azt a miniszterelnökségi tulajdonú állami szervezetet, amely az országos kastély- és várprogram közel 40 milliárd forintos büdzséjét kezeli.
Találatok: [24]  Oldalak:   1 2 3   >  >>