K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

Az előző évhez hasonlóan 2020-21-ben is Száraz István cége, a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látja el a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait – derült ki a közbeszerzési értesítőből. De a kétmilliárdos tender sorsa nem is volt kérdéses, hiszen nem volt más ajánlattevő.

Felkészült gazdasági szakember, örökös uniós diplomata, akinek képességeit mindkét politikai oldal elismeri, noha fontosabb megbízásai mindig Orbán Viktor kormányaihoz kötődtek. Hogy értelmezzük az új tisztségét? Jó hír, hogy megfelelő ember került a Monetáris Tanácsba? Vagy rossz hír, hogy végleg kezdenek kikopni a kompromisszumot kereső hangok az uniós külpolitikánkból?

A Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.– mely egyebek mellett egy, az MKB Bankban közvetve csaknem egyharmad részben tulajdonos magántőkealap kezelője – egy olyan alapot vett át, amelyet egy másik társaság hozott létre. Az átadás oka prózai.

Nettó 326,5 millió forintot fizet ki két grandiózus szoborért a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A szerződés szerint az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas szobrok az egykori Postapalotát díszítik majd a budai Krisztina körúton. Előbbi nettó 127 millió, utóbbi pedig nettó 199,5 millió forintba kerül.

Nem élte meg jól Nagy Márton alelnök, hogy 18 év után Matolcsy György elnök lemondásra szólította fel. Bár nem kizárt, hogy később a formálódó új banknál landol a szakember, hiszen már korábban is felmerült a neve, egyelőre nem kapott felkérést.

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.

Gyorsan rápattantak a nagyobb hazai cégek az MNB Növekedési Kötvényprogramjára (NKP), az első keret lassan ki is merül. Azt még korai eldönteni, hogy az NKP segít-e meghonosítani egy likvid vállalati kötvénypiacot, de az egészen biztos, hogy a finanszírozásukban már éppen kifulladó, banki limitekbe ütköző NER-es cégeknek a legjobbkor jött. Az NKP az első 300 milliárdos jegybanki kötvényvásárlási keret kimerülése után folytatódhat.