K-Monitor Adatbázis

Az éves beszámoló szerint több mint 50 milliárd forintot osztott szét 2021-ben a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami az előirányzat duplája, viszont az előző évinek csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc névleges kiszállása után is kapott pénzt.

Egy 10 ezer köbméteres, felfújható installációt telepítenének a Hold utcában található Belvárosi Piac épületébe – értesült az rtl.hu. A terület önkormányzati tulajdonban van, így az ötletet jóvá kell hagynia a helyi képviselő-testületnek is. Az ellenzéki képviselők szerint eddig szinte alig kaptak tájékoztatást a készülő projektről, pedig várhatóan csütörtökön már szavaznak is róla. Az V. kerület sajtóosztálya, valamint az üzemeltető cég lapunkkal azt közölte: Budapest Digital Art Museum néven egy hazai és nemzetközi művészek alkotásait bemutató vizuális fényművészeti tárlatot nyitnának, amely ötvözi a képzőművészetet, a vetítést, valamint a fényfestést. Az üzemeltetésre vállalkozó cég egy budapesti partivilágból ismert vállalat lenne, amely korábban több belvárosi rendezvényen is dolgozott.

A Narancs.hu megkeresése nyomán tudta meg Szob polgármestere, hogy a város egy értékes ingatlanja a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz került egy kormányrendelet értelmében. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány korábban Vácott is megszerzett egy állami tulajdonú ingatlant.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

Egy kormányhoz közel álló cég állami pénzt is kap egy cégről szóló sorozat forgatókönyvének fejlesztésére.

A Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház egy céget hozott létre, amely valószínűleg egy nemzetközi - legutóbb Oroszországban tartott - eseményre készül, de nem beszélnek róla.

A kormány határozatban rendelkezett arról, hogy erősíteni kell a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójához köthető Magyar Kultúráért Alapítvány „kultúrstratégiai tevékenységét”.

A szemetet kihordták, a szkennelés alig megy az Országos Széchényi Könyvtár már két éve elkészült digitalizációs központjában, amelyet nagy csinnadrattával azért csak most adtak át, mert a babérokat Demeter Szilárd miniszteri biztos akarta learatni.

Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma.

Úgy látszik, minden pénzt megér a kormánynak, hogy elkészüljön a Petőfi-évre a Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő, az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó alkotás.