K-Monitor Adatbázis

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) nettó 700 millió forintos keretösszeget fordíthat a 2020-as Nemzeti Összetartozás emlékév és az alapítvány kommunikációjára. A Schmidt Mária történész által vezetett alapítvány által kiírt nyílt közbeszerzésen újból a kormánypropagandát gyártó Balásy Gyula két cége lett a befutó. Igaz, 2020 már elmúlt, de a programok még nem értek véget: például az emlékévhez rendelt utazó kiállítás jelenleg is látogatható.

Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, de ez eltörpül az állami támogatások mellett.

Tovább folytatjuk az egyetemi oktatók helyzetét bemutató cikkek írását. Ezúttal arról szerettünk volna többet megtudni, hogy hány olyan oktató van a felsőoktatási intézményekben, akiket alacsonyabb munkaköri beosztásban foglalkoztatnak, mint azt képzettségük indokolttá tenné. Az egyetemek többsége gond nélkül teljesítette erre vonatkozó, mindössze három rövid kérdésből álló közérdekű adatigénylésünket, és el is küldték a kért számokat. A Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ugyanakkor több mint 200 ezer forintot kér az adatok kiadásáért.

Az új vállalkozás a Vidnyánszy irányította – az SZFE-t is fenntartó – alapítvány, az SZFA tulajdona, és van két jelentős ingatlana.

Nem csitulnak a kedélyek Kisorosziban, amely néhány hónappal ezelőtt a meghiúsult Szigetspicc-beruházás miatt került be az országos sajtóba. Most népszavazást akartak tartani egy ingatlannal kapcsolatban, ám erre nem került sor, cserébe pillanatok alatt Demeter Szilárdék lettek a kisoroszi Ujváry alkotóház új tulajdonosai.

A kormány ad 466 millió forintot a produkcióra, a fővédnök Kásler Miklós lesz. Tavasszal egész Kárpát-medencében bemutatják a darabot egy turné keretében.

Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos „meghívásos pályázatok” is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról.

A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal. A CÖKA pedig nem csak a Békemenettel állt ki a Fidesz-kormány mellett: gyurcsányozós vándorkiállítással járják az országot, és ők rakták ki a stopgyurcsányos plakátokat is.

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításra hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós kormányközeli szobrász. Közérdekű adatigényléssel eddig csak az agancskapu bruttó 240 millió forintos árát sikerült megtudni, ami a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett szoborköltségeket teljesen lefedi. Szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az adófizetőknek a másik öt Szőke-szobor. A kiállítást szervező cég azonban 45 napra hosszabbította a válaszadást arra hivatkozva, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban véget ért. Már csak a dámszarvasok barcognak.

János szeptember elején közadatigénylésben kérte ki a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-től (MTÜ) az Őszi hacacáré elnevezésű koncertsorozat szervezésével kapcsolatos dokumentumokat. Az MTÜ egy 45 napos hosszabbítással reagált „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva, ám Jánost ez nem riasztotta el. Válaszlevelében közölte az állami céggel, hogy az Alkotmánybíróság döntésének értelmében kötelesek pontosan megjelölni az adatigénylés által akadályozott feladataikat. Egyúttal azt is jelezte, hogy a NAIH-hoz fordul, majd ezután több levélben is rákérdezett, hogy mikor kapja meg végre a kért adatokat. Az MTÜ a 45 nap letelte UTÁN hosszabbított neki újabb 45 napot, de János nem hagyta ennyiben: közölte velük, hogy ez nem jogszerű. Alighanem megvan az év legkitartóbb adatigénylője.