K-Monitor Adatbázis

Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem. Így az sem világos, hogy milyen objektív kritériumok alapján nyújt az egyik cégnek arányaiban nagyobb támogatást, mint a másiknak. Pedig jó lenne tudni, hiszen közpénzekről van szó. Lapunk 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést kért ki közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ezek közül választottunk ki néhány olyat, ahol különösen tetten érhető az aránytalanság.

Feljelentésként értékelte, és a megyei főügyészségre továbbította Polt Péter legfőbb ügyész Magyar Zoltán (Jobbik) országgyűlési képviselő írásbeli kérdését az Ecosolifer csornai napelemgyárról. Az Ecosolifer 1,9 milliárdos uniós támogatást kapott, illetve 22,4 millió euró és 363 millió forint eximbankos kölcsönt vehetett fel, mégsem készült el időre.

Egyre több a gyanús jel utal arra, hogy a magyar kormánykörök is érintettek lehetnek az azerbajdzsáni vesztegetési botrányban - írjuk a Baltás gyilkos - Gyanús jelek utalnak a kormánykörök érintettségére c. cikkünkben. Visszautasítok minden olyan sejtetést, sumák találgatást, ami kapcsolatot feltételez bűnügyek és a magyar kormány között - kért ki magának felháborodva Szijjártó Péter minden, az azeri kenőpénzes botrány magyar szálaival kapcsolatos feltételezést. Pedig.

3. rész - Mészárosék jobban támaszkodnak a bankhitelekre! Sorozatunkban a legújabb kori, értsd 2014 utáni hazai oligarchaképződés jellemzőit vesszük számba. Miben más a Mészáros-éra, mint volt a Simicska-világ? Ezúttal a tőkeáttétellel foglalkozunk, vagyis azzal, hogy Mészárosék miért használnak annyi kereskedelmi banki hitelt.

Az előzetes várakozásokra rácáfolva a statisztikai elszámolási viták rendezésére szolgáló uniós testület az EU statisztikai hivatalának adott igazat az Eximbank ügyében, igaz ennél szorosabb nem is lehetett volna a "szavazás" végeredménye. Ennek értelmében az állami pénzintézetet az államháztartási körön belülre kellene sorolni, ami így befolyásolhatja a magyar államháztartás legfontosabb mutatószámait. Körbejártuk, mi lehet a következő lépés az ügyben.

Felszámolják a szír-szlovák érdekeltségű diósgyőri vasmű-utódot, a Miskolci Steel Mills Kft.-t – erről döntött a napokban jogerősen a Debreceni Ítélőtábla. A felszámolást egy volt dolgozó kérte a jussát hiányolva, de az állam lehet az igazi vesztes. Az Eximbank 35 millió eurós hitelkeretet adott a vasműnek 2015-ben, bár állítólag ennek csak a töredékét hívták le eddig.

Mintegy 15 milliárd forintos hitellel stafírozta ki a Szivek Norberthez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezetőjéhez kötődő cégeket az állami tulajdonú Eximbank.

A Direkt36 újabb részleteket tárt fel a szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Gubicza Ágoston állami üzleteiről. A Forbes magazinban megjelenő cikkből kiderül, hogy Gubicza ellentmondásos módon osztott szét forrásokat a Jeremie néven ismert uniós kockázati tőke programban, az állami Eximbank 16 milliárdos befektetési pályázatát pedig úgy nyerte el a cége, hogy már a pályázat kiírása előtt többször tárgyalt a bankban a pénzintézet vezetőivel.

Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára hirtelen távozott a posztjáról. Most elmeséli, hogy miért. Új posztjain rendkívüli nagykövetként Olaszországgal, míg frissen kinevezett karibi biztosként Kubával foglalkozik.

Végeláthatatlan perek sorozata övezi a Lánchíd Palota legújabbkori történetét - amely immár nem gazdasági, sokkal inkább egy politikai huzavona része. Máskülönben miként eshetne meg az, hogy a tulajdonost a bérlő Eximbank nem engedi be saját házába.