language

Intézmények:

Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt. highlight_off
Mediaworks Hungary Zrt. highlight_off

Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.

Az MKB Bank (korábban Magyar Külkereskedelmi Bank, röviden: MKB) egy magyarországi általános kereskedelmi bank, melyet 1950-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank államosítása utáni átalakításával és átnevezésével hozott létre az akkori kommunista rendszer, hogy a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi pénzügyleteit egyetlen helyen tudja kezelni.

1987-ben a kétszintű bankrendszer bevezetésekor a bank normál kereskedelmi bankká alakult át, majd 1994-ben privatizálták. Ezután a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank magyarországi leánybankja volt. 2014-ben megvásárolta a magyar állam. (Wikipédia)

2018-ban derült ki, hogy két magántőkealapon - A New Vezigland Kft.-n és a Next Future Project Kft.-n - keresztül hivatalosan is Mészáros Lőrinc és akkori felesége, Kelemen Beatrix Csilla kezébe került az MKB Bank csaknem ötven százalékos részvénycsomagja.

Az MKB Bank Magyarország ötödik legnagyobb bankja volt, mielőtt 2022-ben egyesült a Budapest Bankkal, melynek következtében a második legnagyobb hazai bankká vált. 2023. április 30-án megszűnt, technikailag úgy, hogy a Takarékbankbeolvadt az MKB-ba, és az egyesült entitás MBH Bank Nyrt. néven folytatja. A teljes felvásárlási folyamatról itt olvashat.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig – így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

HVG Top 500: osztalékleltár – ilyen az, amikor az oligarchák szerények

Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész.

NER-ből és fizetésből élők: Tudjuk, ki mindenkinek hajlik maga felé a keze

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Kiderült, kinek adták sokmilliárdos vagyonukat a NER-oligarchák

Rendkívül nagyvonalú üzletemberek játszanak a kormányzati térfélen: úgy ajánlották fel a kormányzati kiadók tulajdonosai az összesen több tízmilliárd forintra tehető cégeikben megtestesülő vagyont a nemrég létrejött médiabirodalomnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, hogy egy fityinget sem kaptak, ráadásul semmilyen jog nem illeti meg őket cserébe.

Így lett Mészáros Lőrinc gyémántfokozatú adósból hitelező

A kormányközeli médiafelvásárlások sorához van köze a bankjának, az MKB-nek. Jutott a hitelekből a hozzá és üzlettársaihoz köthető vállalkozásoknak is.

Uniós és magyar közpénzek a kormánypárti médiafoglalás szolgálatában 2014-2016

Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.

Semmi sem elég - Az új jobboldali médiacég háttere

Feltűnően titkolóznak a Mediaworksöt felvásárló Opimus Group tulajdonosai. A cég negyedét birtokló offshore társaság nem is képviselteti magát a közgyűléseken, nehogy kiderüljön róla valami. Az információk mégis határozottan egy irányba mutatnak.

Vége a Népszabadságnak

Mind jobban körvonalazódik, hogy nem hirtelen döntés áll a Népszabadság bedarálása mögött, az ügyletet jó ideje készítik elő, s az igazán nagy fordulat akkor következett be, amikor nyáron a kormányzat nekiment Spéder Zoltán nagyvállalkozónak, akinek addig befolyása volt a napilapra. Abban pedig, hogy éppen most került sor a puccsra, vélhetően szerepe van a bukott népszavazásnak s hogy az újság egyre élesebben bírálta a kormánypártot, sorra jött elő a kellemetlen ügyekkel.

Az ingatlanbérlet miatt került jelzálog a Népszabadság márkavédjegyeire

Tíz éves bérleti szerződést kötöttek a Mediaworks cégei a Corvin-pláza ingatlantulajdonosával, amire 2 millió euró értékű bankgaranciát vállalt a nemrég Fidesz-közelbe privatizált MKB Bank. Felmondás esetére három éves bérleti díj volt a kötbér, plusz még némi baksis – ilyen feltételek mellett nem nehéz veszteségesen működtetni újságot.

Pecina, a rejtélyes osztrák milliárdos, aki Orbánnal üzletelhetett a Népszabadsággról

Hazájában büntetőeljárás folyik ellene sikkasztás miatt, ő adta el a BorsodChemet a kínaiaknak és mondták az orosz Gazprom lobbistájának is. Heinrich Pecina portréja.
Találatok: [10]  Oldalak:   1