A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Egy 2016-os kormányrendelet-módosítás a pénzügyi intézmények informatikai rendszerének védelme körében előírta, hogy ezen intézmények kötelesek egy külső céget megbízni, amely évente átvizsgálja a biztonsági követelményeknek való megfelelésüket, és tanúsítványt állít ki róla. A tanúsító tevékenység végzéséhez szükséges kritériumrendszernek csak a Hunguard felelt meg, így egyedüliként kerülhetett fel az MNB által vezetett jegyzékbe. Szakmai körök szerint a szigorú, nemzetközi információbiztonsági alapvetésekkel összhangban nem lévő feltételek nem váltják ki a szolgáltatás minőségének javulását, csupán alkalmas cégeket szorítanak ki a piacról: a minimum 10 teljes munkaidős alkalmazott és a legalább 100 milliós felelősségbiztosítás megkövetelésével a kisebb hazai vállalatokat, míg a személyi és telephely-biztonsági tanúsítvány követelményével a nemzetközi vállalatokat lehetetlenítik el.
2020-ban a Certop Informatikai Kft. is teljesítette a listára kerülés feltételeit, azonban amint pozícióhoz jutott a piacon, mindig jogszabály-módosításra került sor (2020, 2023), amely eredményeképpen a Hunguard maradt az egyedüli cég a területen.
Egy 2016-os kormányrendelet-módosítás a pénzügyi intézmények informatikai rendszerének védelme körében előírta, hogy ezen intézmények kötelesek egy külső céget megbízni, amely évente átvizsgálja a biztonsági követelményeknek való megfelelésüket, és tanúsítványt állít ki róla. A tanúsító tevékenység végzéséhez szükséges kritériumrendszernek csak a Hunguard felelt meg, így egyedüliként kerülhetett fel az MNB által vezetett jegyzékbe. Szakmai körök szerint a szigorú, nemzetközi információbiztonsági alapvetésekkel összhangban nem lévő feltételek nem váltják ki a szolgáltatás minőségének javulását, csupán alkalmas cégeket szorítanak ki a piacról: a minimum 10 teljes munkaidős alkalmazott és a legalább 100 milliós felelősségbiztosítás megkövetelésével a kisebb hazai vállalatokat, míg a személyi és telephely-biztonsági tanúsítvány követelményével a nemzetközi vállalatokat lehetetlenítik el.
2020-ban a Certop Informatikai Kft. is teljesítette a listára kerülés feltételeit, azonban amint pozícióhoz jutott a piacon, mindig jogszabály-módosításra került sor (2020, 2023), amely eredményeképpen a Hunguard maradt az egyedüli cég a területen.
„A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége nem a nyilvánosság előtt zajlik, a feltett kérdésekre nem áll módomban az írásbeli kérdés keretei között tájékoztatást adni” – közölte Pintér Sándor belügyminiszter, miután Tóth Bertalan szocialista képviselő írásbeli kérdésben érdeklődött, ki áll a Hunguard Kft. mögött.
