K-Monitor Adatbázis

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

2021 nyarán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás gyanújával csapott le Fuzik Zsoltra, illetve a hozzá köthető bűnszervezetre. A nyomozati anyagok szerint Fuzik társaival 19 milliárd forint értékben állított ki fiktív számlákat. A hamis számlák a SYS IT Service Kft-nél, illetve több hozzá kapcsolódó vállalatnál keletkeztek. A SYS IT Service 2019-ben nyerte meg a BKV informatikai rendszerének üzemeltetésére kiírt közbeszerzést, alvállalkozóként pedig olyan cégeket bízott meg, mint a 4iG Nyrt., illetve a T-Systems Magyarország Zrt. 

A cégcsoport másik tagja, a SIS Parking Kft. 2017 óta több kerület, így Zugló, Újbuda és Józsefváros parkolásának ellenőrzését végezte. Ahogy a 24.hu beszámolt róla, a parkolás üzemeltetése Újbudához hasonlóan Zuglóban is veszteségesen működött – a parkolásból származó bevétel nem tudta fedezni az üzemeltetéssel járó költségeket, illetve az évről évre növekvő, üzemeltető konzorciumnak fizetendő díjat, így 2018-ban már több, mint 200 milliós veszteséget termelt. A cég a SYS IT Service által működtetett számlagyár egyik haszonélvezője, a NAV nyomozása alapján a teljesítés nélküli számlák befogadásával több, mint 175 millió forinttal károsította az államot. A gyanú szerint a SIS Parking Kft. csupán papíron működő cég – a jelentősen túlárazott szolgáltatást alvállalkozóknak szervezték ki, majd lefölözték az extra profitot, ezzel veszteséget termelve a kerületnek. 

Az ügyészséggel vádalkut kötő Fuzik Zsolt 2022 januárjában kijelentette, összesen több, mint 250 millió kenőpénzzel intézte el, hogy Zuglóban a SIS Parking Kft. nyerje meg a parkolás üzemeltetését. Elmondása szerint az összegen két MSZP-s politikus, Tóth Csaba zuglói önkormányzati képviselő és Horváth Csaba zuglói polgármester osztozkodott. A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozása alapján Tóth Csaba tette üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette megalapozott gyanúját kelti, emiatt az ügyészség az MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta, melyet az Országgyűlés megszavazott. Fuzik Zsolt további két MSZP-s politikust nevezett meg vesztegetés kapcsán – állítása szerint Molnár Zsolt országgyűlési képviselő 40 millió, Baja Ferenc pedig 30 millió forintot kapott annak fejében, hogy támogatták a SYS IT Service pályázatát a BKV informatikai rendszerének üzemeltetésére kiírt közbeszerzésen.