language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Intézmények:

V-Híd Zrt. highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

V-Híd Zrt.

A V-Híd Zrt. fő tevékenysége a vasútépítés, vasúti pályaépítés és korszerűsítés.  A 2015-ben alapított cég eredetileg Apáthy Endre érdekkörébe tartozott. 2017 végén a részvények 90 százaléka Sárváry István, 10 százaléka pedig a Mészáros Lőrinc vejéhez, Homlok Zsolthoz köthető Properitus Vagyonkezelő Kft. kezében volt, később a cég egészét felvásárolta a Mészáros csoport.

A cég az elkövetkező években több hasonló profilú vállalkozásban is részesedést vásároltak. A V-Híd 2016-ban még 2 milliárd forint bevételt sem könyvelt el, 2017-ben már 23,8 milliárd volt a forgalma és csaknem 1,5 milliárd forint nyereséget produkált, 2022-re pedig 108,7 milliárd forintos bevételével a harmadik legnagyobb építőipari cég Magyarországon. Egyik legnagyobb projektjük a Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezése.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

L. Simon László bizalmasa is részt vesz a vasútüzletben

A hétvégén járta be a sajtót, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egyik érdekeltsége építheti meg a Püspökladány–Ebes vasútvonalszakaszt összesen 75 milliárd forint uniós forrásból. Azonban egyáltalán nem elhanyagolható körülmény, hogy Orbán Viktor kormányfő barátjának R-Kord Kft.-je nem egyedül végzi el a munkát. A társaság konzorciumi partnere lesz a főtevékenységként vasútépítéssel foglalkozó V-Híd Építő Zrt. Ez a vállalat azért érdekes, mert tavaly decemberben került új tulajdonos kezébe. A cégadatok szerint minősített többségű befolyást szerzett a részvénytársaságban Sárváry István, aki nem más, mint L. Simon László bukott kulturális államtitkár bizalmasa.

Mészáros alvállalkozóként is hajt az uniós pénzekre

Több olyan uniós forrásokkal támogatott, milliárdos vasúti beruházásban bukkantunk Mészáros Lőrinc nevére, amelyek közbeszerzésein cégei nem is indultak, ugyanis a felcsúti polgármester alvállalkozóként dolgozik be a nyertes cégeknek. A Közbeszerzési Értesítőben ezeket az adatokat hiába keressük, csak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerében láthatók. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint akár kartellgyanút is felvethetnek az ilyen alvállalkozói megállapodások, mivel állandóan csak ugyanaz a négy-öt cég nyeri a közbeszerzéseket. Emiatt látja úgy, az ilyen ügyekben nemcsak a kartellhatóságnak, de a rendőrségnek is lenne teendője.
Találatok: [2]  Oldalak:   1