K-Monitor Adatbázis

2024-es évértékelő beszédének egy pontján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de... De nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe”. A magyar kormányt régóta jellemzi ez a kettősség: egyszerre beszélnek arról, hogy Magyarország nem szól bele más országok belügyeibe – és ugyanezt várják el másoktól is – miközben rendre kiállnak egy-egy külföldi szövetséges újraválasztása mellett, Trumptól a brazil Jair Bolsonaróig.

Rogán Antal legutóbb 2017. december 11-én szólalt fel a parlamentben, több mint öt év eltelte után kedden a Schadl–Völner-ügyről kérdezhette Jámbor András a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét az azonnali kérdések órájában. Az ügy nyomozati anyagaiban ugyanis több helyen is előkerül a Tóni, Barbara és Ádám becenév. A Párbeszéd képviselője azzal kezdte felszólalását, hogy: „Miniszter úr, hogy ha szólíthatom így, Tóni.” Jámbor András szerint a nyomozati anyagban van egy rész, ahol Schadl arról beszélget a Gazdával, hogy a jó barátjuk, „a Tóni milyen nehezen szenved”, amikor miniszterként támadják ők. „Én sajnos nem ismerek más Tóni nevű embert a kormányban, vagy Tóni becenevű embert, úgyhogy nehezen gondolok másra, mint hogy önről van szó.”

Akkora jogi háború dúlt Magyarország és három francia cafeteria-cég között, hogy azt alighanem egyszer majd a jogi tankönyvekben fogják tanítani. De immár vége. Magyarországnak akaratlanul is a segítségére sietett az EU, míg a francia cégek egy washingtoni bíróság ítéletében bíztak: a patthelyzetet végül egy peren kívüli egyezség zárta.

Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak a Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében – írta Hadházy Ákos egy szerdai Facebook-posztjában. Az ellenzéki politikus emlékeztet: noha a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, Schadl György és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen a végrehajtói vesztegetés ügyében már vádat emeltek, „a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt.”

Tavaly novemberi adatigénylésünkre válaszul a miniszterelnöki kabinetiroda közölte, hogy az általunk kért adatok online elérhetőek – és valóban, mai dátummal megjelent egy dokumentum a kormany.hu oldalon, ami ezeket tartalmazza.

„Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát”, „Védjük meg a gyerekeinket” és „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” – 2022-ben ezek az üzenetek lepték el az ország utcáit kormányzati plakátok formájában, tévéreklámokban, Facebook-bannerekben és YouTube-videókat megszakító kisfilmekben. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda – ami a kommunikációért is felelős – a válsággal nehezített évben is közel 30 milliárdot költött el csak ilyen hirdetésekre őszig, azt pedig többszöri kérdésre sem árulják el, hogy a minisztérium év végi költéseivel meddig nőnek ezek a költségek.

Először tette közzé idei szerződéseinek listáját a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, a 28 oldalas pdf ezen a linken található. A szerződéseket a megkötés után 60 napot követően kellene nyilvánosságra hozni, de a Kabinetiroda eddig nem tette ezt meg – most is csak azután léptek, hogy a K-Monitor közérdekű adatigénylést nyújtott be.

Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit.

A Direkt36 birtokába került gyűjtemény tartalmazza az elmúlt négy évből a MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba. A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek: az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt; az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot; nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is; az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani

Felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnöki Kabinetiroda friss szerződéslistája, ebből derül ki, hogy mire mennyit költöttek az utóbbi években, hónapokban. Ebből például azt látni, hogy 1,8 milliárdba, azaz közel kétmilliárd forintba került a kormánynak a tavaly nyári, járvány utáni konzultáció összeállítása és kipostázása. Ebben a fő csapásirányok a koronavírus utáni élet újraindítása, csatározás az EU-val, járvány, migráció.