K-Monitor Adatbázis

Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.

A magyar állam szűk 7 ezer euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, de ennél minden bizonnyal nagyobb szerepet vállalna, mert a projektcég felügyelőbizottságába beült a Nemzeti Tőkeholding egyik igazgatója. A többségi tulajdonos a Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter által gründolt, jelenleg egy magántőkealap által tulajdonolt Magyar Vagon-csoport, amelybe a kormány a MÁV járműgyártó és -javító kapacitásait privatizálta, és amelynek még 500 kocsit kell leszállítania az oroszokkal közösen elkezdett egyiptomi megrendelésből. Madrid az Orbán-kormány oroszbarátsága miatt nem akarja engedélyezni a stratégiai vállalatnak számító Talgo felvásárlását.

Az adósság úgy is hatalmas összeg, hogy a magyar kormány is kötelezettséget vállalt a visszafizetésére.

Újabb támogatási formát talált ki az Orbán-kormány a külhoni magyarlakta vidékek számára, méghozzá olyat, amelybe kevésbé szólhatnak bele az ottani kormányok. Erdélyben már ácsingóznak is a szokásos kegyeltek a támogatásért.

A magyar tőkések az Orbán-kormány jóvoltából eljutottak oda, hogy immár a határon túl is terjeszkednek, és hazahozzák a profitot. Ez Orbán Viktor állítása. A valóság egy cseh fegyverüzletből olvasható ki: a kormány eredetileg kiszemelt „tőkése” nem volt hitelképes, le kellett cserélni. Profit pedig csak akkor lesz, ha a magyar állam repülőt vesz a kiszemelt gyártól.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009 júniusában két ciprusi cég 5 millió eurót utalt egy svájci társaságnak. A különös tranzakciót elindító ciprusi cégek mögött magyar és orosz olajipari üzletemberek, a svájci fogadó fél mögött pedig egy horvát iparbáró állt. A horvát ügyészség szerint azonban a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, míg a végső címzett Ivo Sanader horvát miniszterelnök lehetett. A vádlottak ezt kategorikusan tagadják, 2019 decemberében megszülethet az elsőfokú ítélet ebben a régóta húzódó és rendkívül szövevényes eljárásban.

Korrupció, acsarkodás, nemzetközi perek és elfogatóparancsok. A Hírvilág stábja Zágrábban a Mol–INA kapcsolat zátonyra futásának járt utána.

A csalás miatt nemzetközi elfogatóparancsok alatt álló Ghaith Pharaont a belügyminiszter, Pintér Sándor szerint be tudták azonosítani. A belügyi tárca politikai államtitkára viszont már nem tűnik ebben annyira biztosnak. Elkaphatják, ha Magyarországra lép, de vígan mulat a seregélyesi falunapon, és találkozik a miniszterelnökkel. Sőt, cégcsoportjának egyik tagja épp az Orbán Viktor házával szemközti ingatlant vette meg, illetve a miniszterelnök vejével is üzletelt. Az összevissza beszéd mögött olyan komoly üzleti érdekek állhatnak, amelyek felülírhatják az ügy nemzetbiztonsági kockázatait is.

Horvátország tiltakozó jegyzéket küld Ausztriának és Németországnak a Mol-vezér ottani útjai miatt.