Kulcsszavak: |
|
Intézmények: |
Kapcsolódó szervezetek: |
A titkos trükk, amivel az állam magánál tartott 250 milliárdnyi Richter-részvényt
Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.
Állami vagyon átadása magánalapítványoknak
Albert Projekt
Budapesti Corvinus Egyetem
Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Fővárosi Gázművek Zrt.
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.
Magyar Posta Zrt.
Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.
Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
Miniszterelnöki Kormányiroda
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
Mol – Új Európa Alapítvány
Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem)
Richter Gedeon Nyrt.
Semmelweis Egyetem (SE/SOTE)
adatigénylés
államosítás
államtitok
átláthatóság
diplomácia
egészségügy
energia
gyógyszeripar
hitelezés
hulladéküzlet
jogalkotás
koncesszió
környezetvédelem
tőzsde
vagyonátadás / közérdekű alapítvány
vízügy
Negyedére zuhant a bontókban leadott roncsautók száma
Júniusban több mint kétezer roncsautót adtak le a bontókban, júliusban, amikor a Mol átvette a hazai hulladékpiacot, már csak 535-öt. A koncesszió eddigi szűk öt hónapja a rendszerszintű problémákról szólt, de egy, a Mol üzletpolitikájára rálátó forrásunk szerint a koncessziós társaságnak sincs egyszerű dolga.
Mol-koncesszió: inkább külföldre viszik az értékes hulladékot 2.
Szakmai szervezeteket és cégeket kérdeztünk arról, hogy mik a tapasztalataik a júliusban indult hulladékkoncessziós rendszerrel kapcsolatban. Beszéltünk néhány elégedett céggel, de a többség igen kritikus. A VOSZ főtitkára szerint sorra zárnak be a kis MÉH-telepek.
A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval
A korábbi cégek egy jelentős része nem írt alá a Mol hulladékos társaságánál, a MOHU-nál. Azért nem szerződtek le, mert a MOHU ötféle kötbért követelhet, cserébe viszont nem garantál semmit. Azt sem, hogy lesz elég munka, illetve megéri velük dolgozni. A MOHU egyébként is csak többkörös tárgyalás után szerződik, amelynek része az „árlejtés”, amikor negatív liciten kell a korábbi áraik alá menniük a hulladékpiacon továbbra is dolgozni akaró cégeknek.
Egy jogerős ítélet szerint nem titkolhatják el a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit
A Mol nyerte meg 35 évre a hazai hulladékgazdálkodásra kiírt koncessziós pályázatot, amely júliusban indult el. A Mol és a magyar állam viszont – üzleti titokra hivatkozva – nem akarta nyilvánosságra hozni az általuk szentesített megállapodás mellékleteit. Pedig ebből derülhet ki, mekkora üzletről van szó, és milyen feltételekben állapodtak meg.
Szemétdombra viteti a Mol cége a válogatott hulladékból készült fűtőanyagot
Egyre több jel mutat abba a irányba, hogy nem sikerült túl acélosra a Mol vezetésével indult új hulladékkoncessziós rendszer. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a cél a versenyképes hulladékgazdálkodás, amely „elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra”. Most mégis már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására utasította egy e-mailben a MOHU a partnereit.
A kormány sem tudja, mekkora környezeti károkat okoznak az akkugyárak, de azért rendületlenül épít
Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.
Gödi különleges gazdasági övezet
Pintér Sándor
ANDRADA Group Kft.
Belügyminisztérium (BM)
CATL
MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
Samsung SDI Magyarország Zrt.
SK On Hungary Kft.
SungEel Hitech Hungary Kft.
akkumulátorgyártás
átláthatóság
bírság
egészségügy
engedély
EU
háttér
hulladéküzlet
jogalkotás
koncesszió
környezetkárosítás
környezetvédelem
nyomásgyakorlás
önkormányzat
vizsgálóbizottság
vízügy
Abasár
Ázsia
Bátonyterenye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Debrecen
Dél-Korea
Fejér megye
Göd
Hajdú-Bihar megye
Heves megye
Iklad
Iváncsa
Kína
Magyarország
Nógrád megye
Pest megye
Kormányhivatal: Sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével
Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják.
Csak minden ötödik MÉH-telepen lehet akkumulátort leadni az országban
Július 1-jén elindult a hulladékkoncesszió a Mol, pontosabban leánycége, a MOHU irányításával. A Mol monopolhelyzetbe került, és azt várja el a piaci szereplőktől, hogy a saját eszközeikkel, saját tudásukkal és a saját embereikkel ugyanazt a munkát végezzék el, mint korábban, de a nyereség mostantól az olajtársaságot illeti. Sokan még azt sem tudják, megéri-e az új rendszerben – bérmunkásként – dolgozni. Szlávik Mónikával, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnökével beszélgettünk egy korábbi podcastban. A cikk a beszélgetés szerkesztett leirata.
„Töketlenség, tudatlanság és túlbonyolított rendszer” – elindult a hulladékkoncesszió
Sokan panaszkodnak az új hulladékszállítási rendszerre. Leginkább az ipari szegmenssel vannak gondok; új fogalmak, nehézkesen működő rendszer, és mindig klikkelni kell, hogy továbbengedjen a rendelésleadási program. Vannak, akik szerint ezenkívül semmi nem változott, ezért nincs értelme a Mol szerepvállalásának.