K-Monitor Adatbázis

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

2023. júniusában került a hírekbe, hogy a Magyar Állam 244 milliárd forintért megvásárolt egy zuglói ingatlanberuházást. 

A Rákospatak utca - Bosnyák utca által határolt területen, eredetileg az önkormányzat tulajdonában álló telket 2006-ban 4 milliárd forintért adta el a Zuglói Önkormányzat. Azóta különböző fejlesztéseket terveztek, először egy bevásárlóközpont építését, amelyet az Echo Investment Kft. valósított volna meg.

A terület sorsa a kivitelező és az önkormányzat közötti feszültségek miatt sokáig rendezetlen volt, míg 2017-ben a Bayer-CFE Zrt. az önkormányzat hozzájárulásával megvásárolta azt a korábbi tulajdonostól, akkor még azzal a szándékkal, hogy a bevásárlóközpont tervének megvalósítását folytatják. A felvásárló cég felett 2019-ben a Bayer Construct Kft. teljes tulajdonosi jogot szerzett. A Tiborcz István-közeli, Balázs Attilához köthető Bayer Construct Zrt. leányvállalata, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. vette át a munka kivitelezését. 

A 2019. december 23-án megjelent Magyar Közlönyben az ingatlanfejlesztést felvették a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek nyilvántartásába. Míg korábban az önkormányzatnak lett volna véleményezési és döntési joga a területtel kapcsolatban, ezt a kiemelt státusszal elveszítették. A lakosság nagy része és az önkormányzat is ellenezte a projektet, végül a Kúria döntésére volt szükség a zuglói képviselő-testület által meghozott változtatási tilalom eltörléséhez, miután az önkormányzat így próbálta megakadályozni a kormány által kiemelt beruházássá minősített építkezés elkezdését. 2022 áprilisában a cég meg is kapta az építési engedélyt Budapest Főváros Kormányhivatalától. 

A projektcég kérte a terület rozsdaövezeti akcióterületté való kijelölését, amelyet 2023 áprilisában egy kormányrendeletben szintén jóváhagytak. Így a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető, és még nagyobb mértékben beépíthető a terület.

Az adásvételi szerződést 2023. április 6-án megkötötték, erről azonban az önkormányzatot nem tájékoztatták, pedig annak elővásárlási joga lett volna a területre. Az eredetileg új városközpontnak, majd bevásárlóközpontnak szánt területen az állami megvásárlás után várhatóan kisebb kormányzati negyed épül. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint olyan, eddig bérelt ingatlanokban működő kormányzati szervek költözhetnek be a készülő irodákba, mint a NAV és a Központi Ellátási Főigazgatóság.

A szerződés részleteit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosította a Nemzeti Vagyonkezelő (MNV). 2023. augusztusában a Fővárosi Törvényszék úgy döntött, hogy nyilvánosságra kell hozni annak részleteit, az ítélet nem jogerős.

Fotó: Népszava