Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól.
Levelezés, üzengetés, kiakadás, ezernyi sérelem, és a jól ismert kormányzati sablonválaszok. Nagyon úgy néz ki, hogy a kabinet tavaly év végi, újabb elvonását már nem nyelik le az önkormányzatok, sokak szerint sorozatban jelenthetnek csődöt a kisebb-nagyobb városok még a nyár vége előtt, de a kistelepülések sem vághatnak 2021-nek nagyobb reményekkel. Persze csak ha a kormány nem kompenzálja a járvány és elsősorban a saját döntései nyomán kieső bevételeket. A független vagy ellenzéki településvezetők úgy érzik, a kormány járványügyi megszorításait vagy éppenséggel a támogatások szétosztását már semmi más nem hajtja, mint a 2022-es választási kampány, miközben a helyi közszolgáltatások lehetetlenülnek el.
Friss információink szerint Boldog István elsőrendű vádlott esetében 6.666.666 forint összegben vagyonelkobzást, hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, ötmillió forint összegű pénzbüntetést és öt év közügyektől való eltiltást kért a Központi Nyomozó Főügyészség.
A tavalyi év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely három ellenzéki vezetésű fővárosi kerületet is súlyosan érintett: összesen 10 milliárdos elvonásról döntött a kormány, amit az egészségügy fejlesztésére fordítottak volna. Ezzel egy időben ugyanakkor két fideszes kerület többlettámogatást kapott, összesen 8,8 milliárd értékben.
Már hat jogerős bírói ítélet szól arról, hogy az Állami Számvevőszék törvénysértő módon bánt munkavállalóival. Azokat a számvevőket sorolták vissza jogszerűtlenül, akik 2010 előtt kerültek a szervezethez és „szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László.” A szakszervezet beszámolói és a bírósági ítéletek alapján érdekes kép rajzolódik ki arról, hogyan bánik munkavállalóival a Domokos vezette ÁSZ.
A járvány miatt bajba került vállalkozások célzott támogatását biztosan nem valósítja meg a helyi iparűzési adó (hipa) felezése, hiszen a kedvezményezett körbe sok száz tőkeerős tulajdonossal rendelkező és/vagy komoly haszonnal működő külföldi kkv is bekerült. Egyebek közt nagy nemzetközi márkák kirendeltségei, sikeres pénzügyi-befektetési cégek, gyógyszerkereskedők, valamint állami megrendelésekkel elhalmozott szereplők is jól járnak az önkormányzatok és a helyi közösségek rovására. A nyertesek többsége magyar cég, de ezek jellemzően nem a válságágazatokban aktívak.
A parkfenntartó bizniszt nem érintette az önkormányzati választás utáni rezsimváltás a fővárosi kerületekben. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, húsz éve folyamatosan ugyanaz a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. A helyzet feltárása sem tartotta vissza az érintetteket: év vége előtt Zuglóban megint elnyertek egy évi egymilliárdos megbízást négy évre. A bonyolult kertészeti cégháló mögött álló egy ember, és érdekes politikai kapcsolódások fedezhetők föl.
Első fokon bűnügyi felügyelet alá helyezték a „műtrágyakirály” Bige László százmilliárdos nagyvállalkozót. Ezt azt jelenti, hogy egyelőre csak engedéllyel hagyhatja el a Nyíregyháza külső területén lévő több hektáros birtokát.
Részletezte az ügyészség, mivel gyanúsítják a vállalkozót. Azt kérik, hogy ne engedjék szabadon, mert fennáll a szökés vagy a tanúk befolyásolásának veszélye.
Zárt ajtós ülésen döntött az ellenzéki többségű pécsi önkormányzat a színház igazgatói pályázatáról, miután a kormány közölte: ha nem azt választják meg, akit a minisztérium támogat, az félmilliárd forintjába fog fájni a városnak.
