K-Monitor Adatbázis

Január 13-án startol el a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, a január 30-ig tartó eseményt Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Míg szlovák szomszédaink két, már meglévő sportcsarnokot használnak fel a célra, addig idehaza gigantikus stadionépítésbe kezdett a kormány az EB égisze alatt. Összeszedtük a férfi kézilabda Európa-bajnokság sportberuházásainak a kivitelezési árait: három új kézilabdacsarnokra és egy aréna felújítására összesen nettó 128 milliárd (bruttó 162 milliárd) forintot költöttek. A beruházásokkal ismét NER-es vállalkozók zsebét tömték ki. Az arénák az EB kezdetére épphogy meglettek, a magyar férfi kézilabda-válogatott azonban nem tudta a felkészülési mérkőzéseit a tatabányai sportcsarnokban játszani, ugyanis akkor az akkor még nem készült el.

2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot – és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több.

Ám ehhez csak egyet nem tettek meg: hogy másoknak engedjék át a nyerő lőállásokat. A prominens Stüszik már a vadászati világkiállítás előtt is számos bakot lőttek, miközben a vadászszakma jelentős része a munkáját végzi.

Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét.

További építési munkálatokkal folytatódik a Liget-projekt: ezúttal a városligeti Promenád két szakaszának kialakítására kerül sor. A Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok előtti sétány kivitelezéséért a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. (WHB) felel közel 2 milliárd forintért – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő április 30-i számából

Noha idén a világjárvány miatt szeptemberre halasztották a május végi mérlegleadási határidőt, azért a közpénzfelhasználásra optimalizált nagy építőipari cégek zöme már vallott a tavalyi eredményeiről. Ezzel az is dokumentálhatóvá vált, hogy mire jutottak a Simicska Lajos kiesése utáni első öt évben az őt pótolni hivatott „nemzeti nagytőkések”, azaz Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, illetve azok a mogulok, akiket Tiborcz Istvánhoz szokás kapcsolni. Dokumentáltuk is.

Az uutóbbi 13 évben a győri közbeszerzések 37 százalékát olyan cégek nyerték, amelyek tulajdonosainak vagy vezetőinek neve előkerült a polgármesteer botrányában.

Mostanában elő-előkerülő hír, hogy Orbán Viktornak elege lett a túlárazott közbeszerzésekből. Ott persze nem tartunk, hogy ezt elmondja a Kossuth Rádióban, hiszen Magyarországon nincs korrupció. Az Európa megmentéséért Európa ellenében küzdő Orbán Viktor minden bizonnyal nem tudott eddig arról, hogyan zajlanak a közbeszerzések Magyarországon. Megpróbáljuk bemutatni.

Újabb hétmilliárd forintot költenek a kormány egyik kedvenc anakronisztikus épületének kivitelezésére a budai várban: az egykori királyi pénzügyminisztérium torony-visszaépítős rekonstrukciójának második ütemét is a WHB konzorciuma végezheti el.

Évek óta fizet a rendőrség Orbán Viktor kormányfő magánrepülős barátjának egy kispesti telephely használatáért. Az évi csaknem félmilliárdos bérleti díj sem jelent gondot.