K-Monitor Adatbázis

A Fővárosi Főügyészség semmilyen bűntettre utaló nyomot nem talált abban az ügyben, amelyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint több mint 20 milliárd forintos kár érte az államot, amikor az ÁPV Rt. térítésmentesen adott át 12 agrárcéget a Magyar Fejlesztési Banknak. Az állami MFB utóbb privatizálta őket az akkori sztároligachák közelébe (“piszkos tizenkettő”). A cégeket 2001-ben eredetileg a helyi menedzsment és az alkalmazottak vehették meg, ám idővel többségük az ország leggazdagabb emberei közé tartozók tulajdonába került.

A "tizenkettek" privatizációja elvileg tisztességes feltételek között valósult meg: két társaságot kellett létrehozni a cégen belül, az egyiket a dolgozók, a másikat a menedzsment (igazgatóság, vezérigazgatóság, szűkebb szakmai vezetés) részvételével. Ez utóbbi csoport szerezhetett többségi tulajdont, a többiek lényegében az esetleges osztalékra hajthattak. A folyamat 2002 elejére fejeződött be, számos külső közreműködő részvételével. Például Nyerges Zsolt szolnoki ügyvédével, aki több cég magánosításának jogi aktusaiban részt vállalt, és később három gazdaság tulajdonosává vált.

Az elvileg tiszta viszonyokat hamar átírták az üzlet törvényei. Különböző megoldásokkal olyan pénzügyi befektetők vették meg a privatizációra létrehozott menedzseri és dolgozói cégek részvényeit (az állami tulajdont közvetlenül privatizáló cégeknek ugyanis meg kell maradniuk), amelyek rövid úton teljhatalmat szereztek a gazdaságban. Csányi Sándor OTP-vezér saját vállalata, a Bonitás 2002 Kft. például már 2003 nyarán átutalta azt a vételárat, amelynek révén a dalmandi székhelyű Dalmandmen Kft. 90 százaléka az érdekeltségébe került. Így az akkor 92 millió forintos jegyzett tőkéjű Dalmandmen többségi tulajdonába jutott az a Dalmandinvest Rt., amely ekkorra már (vagyis lényegében egy éven belül) csaknem száz százalékban birtokolta az egykori állami gazdaságot, a 2002-es mérlegadatok szerint több mint négymilliárd forintos árbevételű Dalmand Rt.-t. Az OTP-elnök ezzel nagyot lépett a hazai élelmiszer-ipari viszonyok átrajzolása felé, mivel ezzel megszerezte a fontos tejpiaci vállalatot, a pécsi Új-MiZo Rt. Tejfeldolgozót is. Korábban ugyanis a dalmandi agrárcég és addigi tulajdonosa (vagyis a Dalmandinvest) együttesen százszázalékos tulajdont szerzett az Új-MiZóban. Az üzletrész-adásvétellel így a tejipari cégóriás is közvetlen Csányi-érdekeltséggé vált. 

2003-ban a Medgyessy-kabinet az ÁPV Rt. kezelésében levő állami agrártársaságok közül újabb tizenegy magánosításának feltételeiről döntött. A cégek között volt a később darabokra bontott, de következetesen az ágazat "zászlóshajójaként" emlegetett Bábolna Rt. 

2001 (Orbán-kormány - a "tizenkettek")

Dalmandi Mezőgazdasági Rt., Agroprodukt Pápa, Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. (Cegléd), Hidasháti Mezőgazdasági Rt. (Murony), Lajta-hansági Mezőgazdasági Rt. (Mosonmagyaróvár), Mezőfalvi Termelő és Szolgáltató Rt. (Mezőfalva), Gödöllői Tangazdaság (Kartal), Sárvári Mezőgazdasági Rt., Szarvasi Agrár Rt., Szombathelyi Tangazdaság, Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.

2003 (Medgyessy-kormány)

Enyingi Agrár Rt., Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt., Komáromi Mezőgazdasági Rt., Szerencsi Mezőgazdasági Rt., Bácsalmási Agráripari Rt., Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt., Bólyi Mezőgazdasági Rt., Hód-Mezőgazda Rt. (Hódmezővásárhely)

(forrás: Magyar Narancs)

Rogán Antal (2006-2014), majd Szentgyörgyvölgyi Péter (2014-) polgármesteri időszakaalatt számos olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben az V. kerületi önkormányzat áron alul adott el értékes ingatlanokat. A nyomott áron eladott ingatlanok jellemzően kormányközeli szereplők, illetve rokonaik érdekeltségeihez kerülnek – így például Giró-Szász András egykori államtitkárhoz (Dorottya utca 8.) egy Habony Árpád-közeli körhöz (pl. Károly körúti, Aulich utcai lakás), a Rogán Antalhoz köthető Fintha-Nagy Ádám ügyvéd tulajdonában álló OS17 Ingatlanforgalmazó Kft-hez (pl. Hercegprímás utca, Zrínyi utca), vagy Schadl Györgyhöz, az MBVK akkori elnökéhez (Városház utca 16.) 

A sokszor irreálisan alacsony árat általában az önkormányzat által megbízott értékbecslő állapítja meg, emellett az önkormányzat 30%-os (2022-es szabályozás szerint már csak 10%-os) kedvezményt ad azoknak a vásárlóknak, akik korábban bérelték az ingatlant. Bár a Fővárosi Önkormányzatnak hivatalosan elővásárlási joga van az ingatlanok esetében, ezt jellemzően vagy átengedte a vevőnek, vagy – ahogy az ellenzéki városvezetés kijelentette – a Fidesz-vezette Belváros nem biztosította az elővásárlás lehetőségét. Az ingatlanokhoz hivatalosan nyílt pályáztatás során lehet hozzájutni, a pályázás folyamata azonban jelentősen meg van nehezítve: a pályázati dokumentációhoz több százezer forintos áron lehet hozzájutni, a betekintésre pedig csak szűk intervallumot biztosít az önkormányzat által megbízott ügyvédi iroda, ezzel biztosítva, hogy az ingatlanok egy szűk és jól informált csoporthoz kerüljenek. 2020 év végén, a COVID alatti veszélyhelyzet időszakában Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester egyszemélyben döntött 2,2 milliárd forintnyi ingatlan eladásáról .Az ügyletek nagy része emellett utólag sem átlátható, az belvárosi önkormányzat jellemzően hosszas pereskedés után adja csak ki az ingatlangazdálkodásával kapcsolatos – általában hiányos és sok helyen kitakart – dokumentumokat. 

Az áron alul eladott ingatlanok ügyében több alkalommal indult nyomozás, a Nemzeti Nyomozó Iroda végül nem állapított meg bűncselekményt.  2022-ben a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottságot állított fel az V. és VII. kerületi önkormányzati ingatlanértékesítések kivizsgálására. A Telex információi szerint Belváros-Lipótváros önkormányzata csak 2019 óta körülbelül 20 milliárd forint értékű ingatlanvagyontól vált meg.

A Népszava 2015-ös összesítése az áron alul eladott, V. kerületi ingatlanokról

Az Index 2016-os cikke Rogán Antal érintettségéről

A Magyar Narancs 2017-es összesítése