language

Kulcsszavak:

csődbűntett highlight_off

Akták:

Quaestor botrány highlight_off

Quaestor botrány

Quaestor botrány

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van. 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>

Merénylet készül a Quaestor-károsultak ellen? Csak a kiválasztottakat fizetik ki 100 százalékban

Nem mérik azonos mércével a Quaestor többnyire nem is létező értékpapírjait megvásároló kisbefektetőket. Míg sok károsult reménytelenül fut a milliói után, körülbelül háromszáz befektetőt teljes egészében kifizetnek.

Az ügyészség nem zárolta a Quaestor értékes ingatlanprojektjét, a leendő olimpiai falut

Nem teljesítette a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és vádlott-társai azon kérését, hogy a Quaestor-károsultak kártérítési igényeinek rendezésére a végelszámolás alatt álló Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő ingatlanokat zár alá vegye. A vádhatóság szerint túlzás a projekt értékét több százmilliárd forintra becsülni, másrészt úgymond nem számítanak arra, hogy a végelszámoló áron alul fog túladni rajta.

Tarsoly Orbán Viktorra tolná a Quaestor-botrányt

Tarsoly Csaba, a bedőlt Quaestor-csoport vezére nem követett el bűncselekményt, az ügyészség pedig koncepciós pert indított ellene – legalábbis ez olvasható ki a Magyar Narancsnak adott interjújából. Tarsoly lényegében azt állítja, hogy szinte a teljes vádirat, illetve a nyomozati anyag alapján írott cikkek koholmányok, amikben hazugságokat állítanak róla és a cégéről. Azt mondja: sem a fiktív kötvénykibocsátás, sem az ügyfélvagyon ellopása nem történt meg.

Volt Quaestor-dolgozók és rokonaik is mentettek ki pénzt a bukás előtti napon

És bár a Buda Cash-botrány okozta pánik után egyre többen kezdték kimenteni betéteiket, mégis érdekes, hogy kik azok, akik a bukás előtti legutolsó pillanatban tették ezt meg. Esetükben ugyanis két lehetőség áll fenn: vagy isteni szerencséjük volt, vagy belsős információkkal rendelkeztek a közelgő végről. Épp ezért volt rettentő kínos a külügyhöz tartozó MNKH Zrt.-nek is, hogy március 9-én mentette ki 3,8 milliárd forintját.

Kínos a Quaestor-lista

Kényelmetlen a hatalom számára, hogy kiderült, kik vették ki a Quaes­tor-cégekből az utolsó pillanatban a pénzüket, ezért igyekeznek a kifizetésekről szóló közleménnyel elterelni a figyelmet.

Sokkal több pénzt tartott a külügyes Kereskedőház a Quaestorban, mint eddig sejtettük

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget.

Mégis perelni fog a Quaestor felszámolója

Mégis perel majd a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolója, de csak azokban az ügyekben, amiket "kétesnek" ítél, derült ki kedden a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft honlapjáról.

Eláll az ügyfelek perelésétől a Quaestor felszámolója

Eláll a korábban megindított perektől a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolója, jelentették be hétfőn. Mint arról múlt héten beszámoltunk, a cég felszámolását végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. számos ex-Quaestor-ügyfelet perelt be, akik a csőd előtti napokban szerintük gyanús hirtelenséggel váltották pénzre lejárat előtti kötvényeiket.
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>