K-Monitor Adatbázis

A GRÁNIT Bank Zrt. vagy rövidebb nevén Gránit Bank egy digitális üzleti modell szerint működő magyarországi bank. Jogelődje, az 1985-ben létrehozott Általános Vállalkozási Bank (ÁVB), melyet a rendszerváltás után, 1992-ben privatizáltak: ekkor a német Westdeutsche Landesbank (WestLB) vásárolta meg – ezután a bank röviden WestLB néven működött.. A banki licencet 2010 januárjában felvásárolta a Wallis Zrt: ekkor pár hónapig Milton Bank Zrt. néven működött tovább. 

2010. május 7-én Demján Sándor a PSZÁF engedélyével a Magyar Tőketársaság Zrt. nevű cégén keresztül megvette és a TriGránit nevű építőipari óriásvállalata után Gránit Banknak keresztelte át. Elnöke Bartha Ferenc lett, vezérigazgatója pedig Hegedüs Éva, akinek a tulajdonában lévő E.P.M. Kft. a kezdetektől a bank egyik részvényese is volt. 2012-ben Hegedüs vette át az igazgatótanács elnöki posztját is, amiben addig alelnöki pozícióban volt. Demján ezután összesen 20%-nyi részvényt adott el a következő években, a menedzsmentjogok ugyanakkor továbbra is Demján és tulajdonostársai kezében maradtak. 2015 végén a Hegedüs Éva tulajdonában lévő E.P.M Kft. megvásárolta Demján Sándor maradék részvényeit, ezzel tulajdoni részesedése 33,8 százalékra nőtt. Demján ekkor a GRÁNIT Bank tiszteletbeli és örökös elnöke lett és maradt 2018-ban bekövetkezett haláláig. 

2021. december 30-án Hegedüs eladta a tulajdonában lévő részvények többségét a Tiborcz István-féle BDPST Group érdekeltségébe tartozó Tiberis Digital Kft-nek, ami ekkor 57 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ez további tranzakciók és egy tőkeemelés nyomán 2023-ra 44,8%-ra csökkent. (Wikipédia)

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van.