K-Monitor Adatbázis

Simicska Lajos, Orbán ismert egyetemi szobatársa és barátja, a Fidesz gazdasági háttérembere hatalmas cégbirodalma révén, leginkább különböző állami megrendelésekből tett szert milliárdos vagyonára a Fidesz kormányzások alatt. A 2014-es szavazások után a vállalkozó kapcsolata a kormánnyal erősen megromlott, végül az 5%-os reklámadó terve kirobbantotta a háborút a miniszterelnök és egykori eminenciása között.

2015 február 6-án ("G-Nap") pénteken a Simicska érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és HírTV vezérkara lelkiismereti okokra hivatkozva lemondtak. Simicska, az akkori legnagyobb jobboldali médiatulajdonos, akiről sokáig képet sem készíthetett a sajtó, élő adásban ment neki korábbi munkatársainak és a kormányfőnek, „totális médiaháborút” ígért a Fidesz ellen. Ezek után Simicska cégei sorra veszítették el földbérleti szerződéseiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a Közgép Zrt.-t 3 évre eltiltotta minden közbeszerzési eljárástól (köztük az M4-es autópálya építésétől is), majd később a vitatott ítéletet visszavonták.  A cég a dolgozóinak felét (350 ember) kénytelen volt elbocsátani.

A Simicskához köthető, állami alkalmazású kádereket eltávolítottak pozíciójukból, köztük a NAV, a Szerencsejáték Zrt., a Paks II Zrt. és az MVM vezetőit is. A plakátháborúként elhíresült esemény során a Simicska kézben lévő Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopainak lebontásába kezdett a főváros, melyet végül a vállalkozó jogi úton akadályozott meg. A szintén Simicska kézben lévő Magyar Nemzet olvasottsága egyharmadára csökkent. Míg Simicska reklám cégéiből származó osztaléka az Index szerint 2014-ben több mint 3 milliárd forint volt, addig 2015-re ez 670 millió forintra csökkent a kormányzati reklámok elapadásával. Simicska Lajos kénytelen volt az ellehetetlenítések után számos cégét eladni, az ingyenesen terjesztett Metropol napilap pedig megszűnt, miután a kormány, az önkormányzatok, az állami és önkormányzati hirdetéseket 2015-ről 2016-ra tizedére csökkentekék a Metropolban. Az ingyenes lap helyét a Habony Árpádhoz köthető Lokál vette át a fővárosban.

Simicska eközben megvádolta a miniszterelnököt, hogy jelentéseket tett róla a katonaságnak a kommunizmus idején. Orbán és a Miniszterelnökség a vádakat elutasította. Simicska megvonta támogatását a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától, valamint kisebb botrányt robbantott ki a TV2 tulajdonosi jogaival kapcsolatban, a kereskedelmi csatorna végül Andy Vajna érdekkörébe került. Simicska a kormány vádjai szerint az egykor jobboldali médiumokból ellenzéki csatornákat csinált, ahol nagyobb teret adott az ellenzéki pártoknak, melyekhez a vállalkozó - szintén a kormánypárti vádak szerint - politikai értelemben is közeledett. Befolyása révén elérte, hogy a NAV részletes vizsgálatot indítson Habony Árpád ellen. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. vezetését Simicska fia vette át. 

A látványos és botrányos fordulatokkal (pl. Jobbikos plakátolás Simicska felületein) teli háború Simicska Lajos kapitulációjával végződött. A 2018-as választási kampány hajrájában már csak kiszállásának áráról, azaz összes cége eladásáról alkudozott Orbánnal, ez végül az újabb kétharmados Fidesz győzelem után meg is történt. A Simicska-cégek nagy része közvetve Mészáros Lőrinchez került, míg a Közgép Zrt-t Szíjj László szerezte meg. Simicska a megegyezés óta visszavonultan él.

Feltárul Simicska bukásának titkos története (Direkt36, 2019.01.13.)

Spéder Zoltán 2016 nyarán váratlanul megvált cégbirodalmának javától, amit többek között a politikai elit segítségével épített ki 2010 óta. Az elmúlt néhány évben hatalmas lehetőségeket kapott a kormányzati köröktől, amit sokan a Fidesz alapítóihoz fűződő baráti kapcsolatnak tudnak be - Lázár János többször nyíltan barátjának nevezte.

Orbán Viktor már 2016 elején üzent az FHB-nak egyes nem tetsző üzletei miatt, majd nyáron indult teljes lejárató hadjárat a kormánypárti médiában. (Ezzel kapcsolatban Spéder 2018-ban pert nyert a TV2-vel szemben egy hírhedt Tények-riport miatt – a bíróság 4,5 millió forintos sérelemdíjat ítélt meg jó hírnév sérelme, illetve magánélethez és a magántitok védelméhez fűződő jogainak megsértése miatt.) Spéder 2016 augusztus végétől vált meg folyamatosan ingatlan, informatikai és pénzügyi érdekeltségeitől - többek közt az FHB Banktól, lemondott annak vezetéséről, embereit pedig kiszorították a Magyar Posta és takarékszövetkezetek vezetéséből. Papíron ekkorra már csak a sajtója maradt meg, a többek között az Index.hu-t is kiadó CEMP révén, 2018 szeptemberében azonban ezt az érdekeltségét is eladta.

Spéder Zoltán és egykori érdekeltségei ellen többek között hűtlen kezelés és csalás miatt indítottak eljárásokat. Polt Péter legfőbb ügyész nyilatkozatából kiderül, hogy legalább öt szálon tart a nyomozás Spéder érdekeltségei ellen: többek közt az FHB rejtélyes kötvénykibocsátása és a Magyar Posta egyes érdekeltségeinek eladása ügyében is. Polt Péter arról is beszámolt, hogy a fenti ügyeket egyben kezelik, de eljárást folytat a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya is a nem FHB-hez kötődő Spéder érdekeltségeknél. Képviselői kérdésre a Legfőbb Ügyész 2018. júniusában ezt válaszolta a nyomozás állását firtató kérdésre: 

“A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán 01000-1550/2016. bűnügyi számon indult nyomozás folyamatban van, annak a határidejét utolsó ízben a Legfőbb Ügyészség 2018 . augusztus 21 . napjáig hosszabbította meg. A folyamatban lévő nyomozás nyilvánosan működő részvénytársaság által bennfentes információ felhasználásával saját részvény megvásárlására kötött tőzsdei ügylet; a cég által saját részvényre, mások tőkebefektetési szándékának a befolyásolása végett bonyolított tőzsdei adásvételi ügylet; továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság által a leányvállalatán keresztül intézett, más gazdasági társaság üzletrész-, illetve részvénytulajdonának a valós piaci értékénél magasabb vételáron történt megszerzését eredményező két adásvételi szerződés vizsgálatára terjed ki. A nyomozás adatai szerint az utóbb említett adásvételi szerződések kapcsán felvetődő vagyoni hátrány az 500.000.000,- forintot mindkét esetben meghaladja. A nyomozó hatóság 2018. március 28 . napját követően okirati bizonyítékok beszerzése végett bocsátott ki megkeresést. Az ügyben érintett gazdasági társaságok tagjainak és vezető tisztségviselőinek a tanúkénti kihallgatására az eddigiekben nem került sor. Az ügyben a nyomozás határidejének a meghosszabbítását további nyomozási cselekmények, így okiratok beszerzésének a szükségessége indokolta.”

(kép forrása)