Két friss ingatlanügy mögött is felsejlik Rogán Antal titokzatos bizalmasának, Kertész Balázsnak az alakja az V. kerületben. Miközben a Belvárosban Kertész ma is meghatározó szereplő, épp az ő családi körénél landolnak önkormányzati ingatlanok. És feltűnik: Leisztinger Tamás.

Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.

Tüttő Kata ott lenne polgármester, ahol Leisztinger Tamás ingatlanozik a fideszes kerülettel. A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként.

Egészen különös gyakorlat alakult ki az V. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatában az elmúlt években – ezt még hetekkel ezelőtt tárta fel lapunk. A dolog lényege, hogy 2015 nyarától adott a lehetőség a Belvárosban, hogy egy önkormányzati ingatlan bérlője a neki jogszerűen járó elővásárlási jogot (és nem mellékesen a 30 százaléknyi kedvezményre való jogosultságot) csak úgy átruházza valakire, mondjuk egy ingatlanos cégre, vagy másra, akár magánszemélyre is. Azaz úgy kaphat valaki ma is kedvezményt az amúgy sem magasra vert árakból az V. kerületben, hogy egy percig nem bérelte az adott ingatlant.

Egy bátonyterenyei, adóelkerülést segítő céghálót lepleztek le, akár 20 évet is kaphatnak.

A Csongrád Megyei Főügyészség azt közölte honlapján, hogy a vádirat szerint „Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője a 2011. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése általános forgalmi adó adónemben, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.”

A közlemény szerint a dunántúli bűnszervezet tagjai olyan vállalkozásokat hoztak létre, amelyek valójában nem működtek, élükön csak "strómanok" ültek. A cégek fiktív számlákat állítottak ki több társaság részére, amelyek így jogosulatlanul visszaigényelték az adót, és mintegy 450 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.

Alaposan megszorulhatott Szemerey Tamás, a Növekedési Hitel Bank tulajdonosa, ezért csak félig érhette váratlanul a kormányközeli üzleti világ megfigyelőit, hogy a Matolcsy György MNB-elnök unokatestvéreként elhíresült üzletember kiszorult legjelentősebb tulajdonszerzéséből. Hétfő este az MKB bejelentette, Szemerey 32,9 százalékos MKB-részesedése a Duna Aszfaltból ismert Szíjj László nevére kerül. A tranzakció részletei nem ismertek, így a vételár sem (ha egyáltalán volt ilyen).

Czeglédy Csaba és ügyvédei minden kommunikációs trükköt bevetnek, hogy azt sugallják, a szocialista politikus kint van a vízből, gyanúsítását is enyhítették. Szabadlábra kerülését is azzal magyarázták, hogy már “csak” felbujtóként szerepel a nyomozati iratanyagban, mivel bűnösségére nincs bizonyíték. A hvg.hu ma megjelent cikkében Czeglédy azt állítja, annak ellenére, hogy már lezárult a nyomozás, még mindig fogást keresnek rajta, ezért születhetett az év utolsó napjaiban három új, rá nézve terhelő tanúvallomás. Kijelentette, hogy poligráfos vizsgálatot kér, és azt sejteti, hogy hamis tanúvallomásokkal akarják elítélni őt. Megkerestük a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivőjét, aki egyben a Czeglédy-ügy előadó ügyésze is. Szanka Ferenc cáfolta Czeglédy Csaba és védője állításait. Mint mondta, nem igaz, hogy gyengült a gyanú. Továbbra is bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és gazdasági csalás ügyében folyik az eljárás. Czeglédy Csaba pedig a megalapozott gyanú szerint a 6 és fél milliárd forint elcsalásának értelmi szerzője, a bűnszervezet vezetője. A módosított gyanúsításban azért felbujtóként szerepel, mert a bűncselekményt megvalósító adóbevallásokat nem Czeglédy Csaba, hanem az általa vezetett Humán Operátor Zrt. munkatársai nyújtották be, de a bűncselekmény elkövetésére Czeglédy bírta rá őket. Az új minősítés, azaz a felbujtó büntetőjogi megítélése ebben az esetben nem enyhébb, hanem a tettesével azonos.

Harmadik éve zajlik a vád szerint 32 ezer károsultnak különösen jelentős – 77 milliárd forint – kárt okozott, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és csalás miatt indult büntetőeljárás Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-cégcsoport csődje kapcsán. Tarsolyt és nyolc társát még egy 2,2 milliárd forint kárt okozó sikkasztással is megvádolták. Ugyanakkor a tulajdonos-cégcsoportvezetőtől polgári perben 16 milliárd forintot követel a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolója. Tarsolynak egy külön ügyben felelnie kell azért is, hogy a strómanjára íratta a cégcsoport egyes elemeit.