K-Monitor Adatbázis

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023-ig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.

A 2017-es vizes világbajnokság kezdeti költségbecsléseinek sokszorosába került a sportesemény megszervezése: biztosan meghaladta a nettó 108 (bruttó 137) milliárd, más számítások szerint bruttó 170 milliárd forintot. A beruházások átláthatóságát és a közpénzköltések számonkérhetőségét nehezítette, hogy a kormány nem tette közzé a rendezvényre fordított kiadások különböző tételeit, vitatva, hogy mely tételek tartoznak a VB-rendezéshez, és mely beruházások valósultak volna meg a VB-től függetlenül is. Az átláthatatlanságon túl az is növelte a gigasportesemény korrupciós kockázatát, hogy a 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a 2015. évi XXXIII. számú "Dagály-törvény" lehetőséget adott minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon, azaz a verseny teljes kizárásával történő lefolytatására.

Az élénk sajtófigyelem mellett lebonyolított tenderek eredménye azt mutatja, sok esetben a kormányzattal jó viszonyt ápoló, az utóbbi években közbeszerzéseket halmozó cégek nyerték el a kivitelezés jogát, a rövid határidők miatt pedig számos esetben jelentős túlárazás gyanítható. Több esetben a megbízott cégek javára tértek el az eredetileg megkötött szerződésektől, így a VB összköltsége még 2017 végén is növekedett. A Bp2017 Kft. Duna Arénára vonatkozó vagyonvédelmi tenderét a Fidesz-közeli Valton-Sec Kft. nyerte 2017 márciusában. Egy későbbi módosítással összesen 1,167 milliárd forintért dolgozhattak. A fő helyszínt (Duna Arena) a miniszterelnökhöz közelálló Garancsi István-tulajdonolta Market Zrt. építhette fel. A létesítmény mellett egy kerékpáros híd is épült 424 millióért, aminek a rendezvény szempontjából nem volt látható értelme, de sokak szerint a Rákos-patak másik oldalán épülő, Szivek Norbert MNV-vezetőhöz köthető majdani Danubio lakópart bejáratához vezet. A Batthyány tér mellett, a Dunába épített platformra épített, vélhetően erősen túlárazott ideiglenes óriás ugrótorony  összesen több mint nettó 3 milliárd forintba került. A világörökség részét képező szakaszon felhúzott betonplatformot hosszas huzavona után végül az eredeti szerződésnek megfelelően elbontották. A bérelt torony és a platform leszállítója is a kormányközeli WHB Építő volt. Egyes beruházások nem készültek el a VB kezdetéig: az ELTE Bibó szakkollégium felújítása is a Dagály-törvénynek köszönhetően volt lehetséges meghívásos alapon. Az eredetileg 405 millió forintos beruházás viszont 598.8-ra drágult, az épület máig nem készült el. 1,2 milliárdért újították fel a margitszigeti Casino épületét, ahova az eredeti tervek szerint a szervezőbizottság költözött volna be, de ez sem készült el. A négymilliós kötbérről a szervezők lemondtak, az ügyben nyomozás is indult. Több politikaközeli vállalkozó is megbízást kapott: a Szijjártó Péterhez és a szervezőbizottság elnökéhez Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez köthető Kuna Tibor cégei több mint 5 milliárdért reklámozzák a sporteseményt.  A Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán, vagyis Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreinek tulajdonában álló Pécsi Sörfőzde pedig a vizes vb nagyüzemi sörbeszállítója lett. Sokan vitatták azt is, hogy a Főtaxi verseny nélkül lett a rendezvény taxis partnere, de sofőrszolgáltatásra a Valton-Sec tulajdonosának egy másik cége, a Luxury Limousine Service Kft. is megbízást kapott.

(forrás: Átlátszó.hu) (a kép forrása: Index.hu) (Dokumentumok a szervezőcég honlapján) (Az ugrótorony dokumentumai az Átlátszón)