Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.
Délelőtt folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós büntetőperének előkészítő ülése, amelynek harmadik napján az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára is nyilatkozik arról, hogy bűnösnek érzi-e magát. Palánki Zsolt, a harmadrendű vádlott, R. Róbert védője az Indexnek elmondta, hogy az üggyel kapcsolatos privát telefonbeszélgetések nem a védői oldalról szivárogtak ki.
Egyetlen megvádolt végrehajtó van, aki úgy fut neki a Völner-Schadl-pernek, hogy nem ismerte be bűnösségét. Cs. Éva állítja, nem korrupciós céllal adott tízmilliókat a végrehajtói kar elnökének, hanem csak a korábbi kölcsönöket fizette vissza. A kölcsönökről nem írtak szerződést, de más furcsaságot is találunk a történetben. Korábbi vallomásai alapján Cs. hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, nem gondolta át, mibe fog ez kerülni, majd szinte spontán elfogadta Schadl 40 milliós kölcsönajánlatát, igen magas kamattal.
Mintegy 150 millió forintot próbál behajtani a NAV a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzaton, amelynek számláját a tartozások miatt már régen zárolták. És ez még nem is az összes tartozásuk, mert az 220 millió körüli. Az önkormányzat nemrég mondatta le a régi elnökét, az új vezető az államtól vár segítséget és átfogó vizsgálatot ígér.
Schadl György letartóztatása után minden jel szerint megszűnt a végrehajtók szakmai folyóirata, és elérhetetlenné tették a teljes archívumot. 2021 óta nem jelent meg új szám, és új írást sem tud fogadni a szerkesztőbizottság, amelynek tagja volt a kar elnöke, azaz Schadl. A történtek fényében különösen izgalmas fellapozni Völner Pál korábbi cikkét, amelyben még azt írta: a jogállamiság sérülhet, ha a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, és a bírósági végrehajtás minősége befolyásolja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.
Schadl György néhány héttel elfogása előtt találkozott Czine Ágnes alkotmánybíróval is. Hogy miről beszéltek, az egyelőre nem derült ki.
Előkészítő üléssel kezdődik el az elmúlt évek legnagyobb korrupciós pere a Fővárosi Törvényszéken pénteken. A közvélemény által is nagy érdeklődéssel kísért ügyben 22 vádlott áll a bíróság elé, köztük az elsőrendű terhelt, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára. Összefoglaljuk a perrel kapcsolatos főbb tudnivalókat.
2020. június 6-án reggel nyolckor M. Viktor, Schadl György sofőrje leparkolta főnöke jól ismert Škoda Superbjét egy fákkal szegélyezett budapesti mellékutcában. Schadl kiszállt, és néhány lépéssel odaért kedvenc ékszerkereskedőjéhez. A vásárlás részleteiben előre megegyeztek, Schadlnál 70 millió forint volt készpénzben, amit nem sokkal korábban két beszervezett végrehajtótól, Forrai Miklóstól és Majorosi Esztertől szedtek össze.
Völner Pál és Schadl György ugyan mindent tagadnak, de a korrupciós ügy egyik fontos szereplője mindent beismert a bíróságon. P. Béla, a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője saját bevallása szerint Schadl kívánságának megfelelően pontozta a pályázókat, hogy a kijelölt személyek mindenképp végrehajtókká váljanak. Schadl a bíróságon hosszan beszélt róla, mennyire utálták egymást P.-vel, akit elnökként utasítani se tudott volna. Arra utalt, hogy éppen P. nyomta be a saját embereit. P. furcsa karakter a végrehajtói világban: irodalomtörténészként a népi mozgalmat kutatja, tanulmányokat és könyveket ír.
Végrehajtási árverésen, ráadásul a valós piaci árnál jóval olcsóbban vett meg egy érdi ingatlant Schadl György sofőrje. Az eset feltehetően törvényes volt, azonban rendszerszintű problémára világít rá: megmutatja, hogy miként lehet olcsón megszerezni az amúgy is szorult helyzetben lévő adósok vagyonát.