K-Monitor Adatbázis

A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.

A korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t a kormány idén a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta. A cég, valamint szlovák és román leányvállalata több külföldi épületet is vásárolt az elmúlt években. Van köztük romániai kastély, horvátországi műemlék és szlovákiai kolostor is. Az erre vonatkozó adatigénylésünkre viszont 30 nap gondolkodás után azt válaszolta a Manevi, hogy nincs külföldi ingatlanja. Pedig a tulajdoni lapok szerint van, több is. Találtunk egy eddig nem ismert beszerzést is: idén nyáron egy nagyváradi műemlék szállodát vett meg a Manevi romániai leányvállalata. Fontos lenne, ha tisztázná a cég az állítása és a tények közti ellentmondást, mert a közérdekű adatok eltitkolása vagy meghamisítása bűncselekmény.

Tovább folytatjuk az egyetemi oktatók helyzetét bemutató cikkek írását. Ezúttal arról szerettünk volna többet megtudni, hogy hány olyan oktató van a felsőoktatási intézményekben, akiket alacsonyabb munkaköri beosztásban foglalkoztatnak, mint azt képzettségük indokolttá tenné. Az egyetemek többsége gond nélkül teljesítette erre vonatkozó, mindössze három rövid kérdésből álló közérdekű adatigénylésünket, és el is küldték a kért számokat. A Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ugyanakkor több mint 200 ezer forintot kér az adatok kiadásáért.

Alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a járvánnyal kapcsolatban, mondta ki a Fővárosi Törvényszék.

Első fokon lesöpörte a bíróság a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság védekezését, amivel megtagadta, hogy kiadja portálunknak az RSZTOP-4.1.1. keretmegállapodás kötelező elemeként jegyzett szerződéses táblázatát. A bíróság szerint a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak.

Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni. A közpénzzel kitömött alapítvány nem válaszolt az adatigénylésünkre, amiben azt szerettük volna megtudni, mennyien használták a pályákat, és miből tartják fent az akadémiát. Több mint 1 milliárd forintot költöttek a szomszédos tó turisztikai fejlesztésére is, aminek a keretében többek között hobbit-házakat húztak fel. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban többnyire zárt kapuk fogadtak minket, és még mindig a helyi kocsma tölti be leginkább a turisztikai információs központ szerepét.

Miután a kormány bejelentette, hogy a munkáltatók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóiknak a munkavégzés feltételeként, a polgármestereknek is dönteniük kell arról, hogy ezt elrendelik-e a hivatalaikban és az önkormányzati fenntartású intézményekben. Csakhogy a különböző járványügyi statisztikákhoz a polgármesterek nem férnek hozzá automatikusan, sőt több esetben akkor sem, ha hivatalos úton kérvényezik azok kiadását. Hogyan döntenek ilyen körülmények között?

Október végén megjelent a két szervezet együttműködésében készült ötödik Korrupciófigyelő jelentés, amely a 2021 júniusa és 2021 szeptembere közötti időszakot foglalja össze jogállamisági és korrupciós szempontból. Az elemzés szerint a jövő évi választás közeledtével felerősödtek a korábban tapasztalt jelenségek: a fideszes háttérállam kiépítése, az állami tájékoztatás hiányosságai, a pártállás szerinti pénzosztogatás és az állami vagyon alapítványokba menekítése. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.

Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos „meghívásos pályázatok” is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról.

A magyar kormány piactorzító intézkedései sokszor bíróságokon kötnek ki, és a pereskedés további kiadásokat jelent az adófizetőknek. A Miniszterelnöki Kormányiroda (nem összetévesztendő a Rogán Antal-féle Kabinetirodával) nemrég frissítette szerződéslistáját, amiből kiderül: az évek óta húzódó peres ügyekkel milliárdos nagyságrendű állami pénzt keres néhány kormányközeli ügyvédi iroda.