language

Kulcsszavak:

állami/önkormányzati szerződések highlight_off

Akták:

Quaestor botrány highlight_off

Quaestor botrány

Quaestor botrány

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van. 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [36]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Paár Attila stadiont, plázát és hotelt vett 8,2 milliárdért, de csak 820 milliót kellett kifizetnie

Az építőipari milliárdos valószínűleg élete üzletét hozta össze Győrben az ETO Park megvásárlásával.

Sokkal több pénzt tartott a külügyes Kereskedőház a Quaestorban, mint eddig sejtettük

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget.

Mindent ki kell adnia a quaestoros kapcsolatról a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak

Napokon belül nyilvánosságra kerül, hogy mikor és mennyi pénzt tartott a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestor cégcsoportnál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél.

Kamatostul kapja vissza a quaestoros állampapírjait a győri önkormányzat

Negyvenöt millió forint kamattal együtt visszakapta a győri önkormányzat a Quaestoron keresztül idén januárban vásárolt mintegy egymilliárd forint értékű államkötvényeit.

Mindent elloptak a bankoktól?

Továbbra sem jutnak hozzá meglévő eszközeik zöméhez a brókerkárosultak, noha elvileg a felszámolási vagyonba nem tartozó elemek haladéktalanul visszajárnának, és az Egyesült Államokból már visszajöttek az értékek. Egyre inkább a Magyar Nemzeti Bank ellen próbálnak eljárásokat indítani azok, akiknek biztosan káruk keletkezett.

Miért nincs kártalanítás?

A Buda-Cash és a Hungária kártalanítása sehol sem tart, de még az eddig irigyelt Quaestor-kötvényesek is csak 6 millió forintig kapnak egyelőre térítést.

Bennfentes kereskedés: elutasították az Együtt feljelentését Quaestor-ügyben

Az alelnök szerint ezzel azt mondták ki: legális, ha valaki tudja, hogy egy pénzintézet csődbe fog menni, hogy kiveszi onnan a pénzét és nem szól senkinek.

Közpénzek a Quaestornál: csúcsra jár a kormányzati ködgép

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.

Útszélen hagyott hősök

Orbán–Simicska háború? Európai Unió kontra magyar kormány? Milliárdok repkednek, forintokat vetnek össze kilométerekkel, miközben áll az M4-es autópálya építése. Félve és többnyire név nélkül beszélnek sorsukról azok az Abony és Fegyvernek között élő kétkezi munkások, akik azt remélték, hogy lesz munka és megélhetés.
Találatok: [36]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>