Akták: |
Drága és fölösleges vasút épül Kína kedvéért
A belgrádi vaspálya építésénél másodlagos szempont a gazdaságosság. A megtérülést is magába foglaló tanulmányt titkosították.
Titkosította a kormány a Budapest-Belgrád vasútépítés megvalósíthatósági tanulmányát
Gigahitelből kedveznek Orbánék 84 ezer embernek
A fejlődés mindig jó dolog, de csak akkor, ha az megéri. A vasúti áruszállítás mellett a Budapest-Belgrád vonalon utasforgalom is bonyolódik, a közlekedők tehát biztos nyernek azzal, hogy az eddigi 5 óra helyett 3,5 óra alatt juthatnak el egyik nagyvárosból a másikba. 2014-ben 100,9 ezer, 2015-ben 90 ezer, 2016-ban pedig 83,9 ezer
volt azok száma, akik Budapest és Belgrád között a vasúti közlekedést választották
A kínaiaknak pont tökmindegy a Budapest–Belgrád-vasút
Elvileg a pireuszi kikötőt üzemeltető kínai Coscónak lett volna különösen előnyös, hogy 750 milliárdért kétvágányúsítjuk a Budapest–Kelebia-vonalat Magyarország legdrágább vasútfejlesztésével. Megkérdeztük a Coscót, és kiderült: nekik lényegében mindegy, hogy a tehervagonjaik 70-nel vagy 100-zal mennek ezen a szakaszon, amíg a teljes balkáni úton nagyságrendekkel több időt vesztenek. Varga Mihály a kínai boltosok egységcsomagjainak vámoltatásáról magyarázhatott.
Kína-biznisz: óriási dobásra készül a Habony–Rogán-érdekkör
A letelepedésikötvény-program kulcsfigurája, Boros Attila vette át azt a Metróber Kft.-t, amelyet korábban az MSZP pénztárnoki csapata használt. Ezzel a Habony–Rogán-érdekkör betette a lábát az infrastruktúrafejlesztési óriáspiacra; a cég akár a Budapest–Belgrád-vasútprojektben is részt vehet. Részletek a csütörtöki Heti Válaszban.
130 év alatt térülhet meg a méregdrága kínai vasút
Varga Mihály szerint Magyarországnak azért éri meg a Budapest és Belgrád közti, 750 milliárd forintos vasúti beruházás, mert ennek köszönhetően mi lehetünk a kínaiak európai vámközpontja. A vámbevételek pedig jelentősen megdobhatják a magyar költségvetést. Megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyi pluszpénzre számíthatunk a kínai vámból. Nem valami sokra.
Miért kell nekünk a méregdrága kínai vasút?
Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.
Seszták három hete még nem tudta, mennyibe fog kerülni a Budapest-Belgrád vasút
A fejlesztési miniszter a parlamenti meghallgatásán idő előttinek tartotta a kérdést. Múlt vasárnap sok fontos részlet kiderült a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházási költségeiről, illetve az ütemezésről. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint a magyarországi vonalszakasz felújításának értéke 550 milliárd forint lesz, pontosabban ennyire becsülik a szakemberek.
Már kint is van a pályázat a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújítására
Ahogy Orbán Viktor hétfő délelőtt megígérte, megjelent a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházása részeként a Soroksár és Kelebia közötti, 152 kilométer hosszú vasútvonalra vonatkozó tervezés-kivitelezés beszerzési eljárás részvételi felhívása a MÁV honlapján, valamint a hirdetményt feladták az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Aranyból fog épülni a kínai vasutunk
A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása valószínűleg Magyarország legdrágább vasútépítése lesz. Pedig sík területen megy végig, nem kellenek hidak vagy alagutak. Kínának jól jön, az biztos, de hogy mi miért költünk ilyen sokat erre, az egyáltalán nem világos.