language

Intézmények:

Budapest Bank Zrt. highlight_off
Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. highlight_off

Budapest Bank Zrt.

A Budapest Bank a nyolc magyarországi nagybank egyike volt. 2015-ben 700 millió dollárért – akkori áron  körülbelül 200 milliárd forintért – vásárolta meg a Magyar Állam a General Electric-csoporttól.  2019-ben eleget téve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak tett ígéretének a kormány a bank privatizációja mellett döntött, így került végül – az MKB Bank és a Takarékbank mellett – a kormányközeli szuperbankhoz, Magyar Bankholding Zrt-hez.

Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.

A Magyar Villamos Művek Energetika Zrt. (rövid neve: MVM Zrt.) egy olyan állami tulajdonban lévő vállalatcsoport, amely hazai egyetemes szolgáltatást nyújt a földgáz- és villamos energia területén valamennyi lakossági ügyfélnek. Ez egy többéves folyamat része volt, amelynek eredményeképpen a korábbi szolgáltatók felvásárlásra és újrabrandelésre kerültek az MVM által.

2022-től egyetemes gáz- és áramszolgáltatóként működik az MVM Energetika, miután megvásárolta az E.On áramszolgáltót. A 2015-ben alapított nemzeti közműszolgáltató cég, az NKM, mely a villamosenergia-, és a gázszektorban, továbbá a távhőágazatban tevékenykedik, 2019-től teljes mértékben az MVM-be olvadt.  2019-től a regionális energiaszolgáltató-cégek piacán is nagy átalakulás történt. 2021-ben megtörtént az Elmű-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Korlátolt Felelősségű Társaságfelvásárlása.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig – így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Kapacitásbővítésre adott a Viresolnak 1,3 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.
Találatok: [3]  Oldalak:   1