K-Monitor Adatbázis

R. Róbert, az ügy harmadrendű vádlottja kerül a fókuszba a Schadl-Völner korrupciós ügy csütörtöki tárgyalásán.

Messziről hangzó lánccsörgés jelezte kedd reggel a a Fővárosi Törvényszék épületében, hogy érkezik a Schadl-Völner-ügy néven elhíresült korrupciós per fő vádlott. Előbb Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke jött büntetésvégrehajtási kommandósok között, kéz és lábbilincsben, ahogy eddig most is szájmaszkot viselt és nem járult hozzá, hogy kép és hangfelvétel készüljön róla. Őt követi Völner Pál volt államtitkár, akin kis idegességen kívül nem látott érzelem. Vallomástétel előtt komótosan rendezte az iratait és készült a nyilatkozatára, nagyjából mintha a Parlamentben lenne. Schadl Györggyel ellentétben Völner Pál hozzájárul, hogy kép-és hangfelvétel készüljön róla.

Völner Pál volt igazságügyi államtitkár kedden a bíróság előtt saját korábbi életvitelével próbálta alátámasztani, hogy képtelenség az a vád, hogy ő pénzt fogadott volna el Schadl Györgytől. Varga Juditot viszont továbbra is beidéztetné, hiszen szerinte a miniszter tudná igazolni az ő ártatlanságát.

Egyik lábáról a másikra állt, és nem tudta, a kezeit zsebre tegye, vagy inkább maga előtt összekulcsolja, esetleg a zakója aljába kapaszkodjon, ezért hol ezt csinálta, hol azt Völner Pál volt igazságügyi miniszterhelyettes és fideszes államtitkár a Fővárosi Törvényszékre, ahol kedden az ő meghallgatásával folytatódott az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügye, az úgynevezett Schadl–Völner-per.

Ma hallgatták meg a Fővárosi Törvényszéken Völner Pált, a Schadl György és 21 társa ellen zajló büntetőper II. rendű vádlottját. A hatvanéves expolitikus, akire az ügyészség nyolc év börtönt kér, 2010-21 között egy rövid megszakítással végig államtitkári poszton dolgozott, 2015-21 között az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, egyben miniszterhelyettes volt.

A Schadl–Völner-ügy első rendes tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken kellemetlen visszatérés volt abba a világba, ahol korábban kavarni próbáltak, és prédára lestek. Erről mesél egy olyan vesztegetési kísérlet is, amely a vádiratból kimaradt.

Rogán Antal miniszter szerint neki nem az ártatlanságát kell bizonyítani, hanem az őt vádlóknak kell bizonyítania a bűnösségét, és ez nem sikerült, mivel az ügyészség nem talált kapcsolatot közte és Schadl György között, akit állítása szerint nem ismer. A „Tóni-gate" a miniszter szerint lezárt ügy.

Czine Ágnes a letartóztatása előtt két hónappal találkozott a végrehajtói kar vezetőjével. Az alkotmánybíró lánya és fia végrehajtóként dolgozik, az ügyészség szerint bizalmas kapcsolat fűzi őket Schadl Györgyhöz.

Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.

Délelőtt folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évtized legsúlyosabb korrupciós büntetőperének előkészítő ülése, amelynek harmadik napján az elsőrendű vádlott, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál, az igazságügyi tárca korábbi parlamenti államtitkára is nyilatkozik arról, hogy bűnösnek érzi-e magát. Palánki Zsolt, a harmadrendű vádlott, R. Róbert védője az Indexnek elmondta, hogy az üggyel kapcsolatos privát telefonbeszélgetések nem a védői oldalról szivárogtak ki.