language

Kulcsszavak:

hitelezés highlight_off

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [49]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a brüsszeli tiltakozás ellenére is belevág a kormány paksi építkezésbe az oroszokkal

Szél Bernadett (LMP) hétfőn a Parlamentben megkérdezte Lázár Jánost, hogy hozzányúlt-e már a kormány a paksi bővítésre szánt orosz hitelhez. Lázár azt mondta, hogy még nem, de közeli, belátható távolságban van, hogy ez megtörténjen.

Szép csendben tologatják a paksi határidőket

Nyílt levelet küldött Lázár Jánosnak, a paksi bővítésért is felelős miniszternek Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért ­EP-képviselője a beruházásra vonatkozó adatok titkosításával kapcsolatban, mivel azt tapasztalta, hogy az egyik legfontosabb szerződés titkosítása menet közben ismeretlen okból módosult. Jávor szerint a 30 éves általános titkosításra ugyanúgy nincs hihető magyarázat, mint a határidők önkényes tologatására.

Az Európai Bizottsághoz fordul a PM a paksi szerződések titkosítása miatt

A z ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd Magyarországért (PM) a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében.

Döntöttek: harminc évre titkosították a paksi adatokat

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát.

Putyin látogatása: Politikai villantás?

Egyetértés született Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldásáról az orosz államfő egynapos budapesti munkalátogatásán. Igaz, ehhez nem feltétlenül kellett volna idejönnie. Kicsit úgy tűnt, Putyin egy uniós országban szeretne villantani egyet a rendes kétoldalú tárgyalások felfüggesztése ellenére.

Paks: az atomerőmű-bővítés korrupciós és geopolitikai kockázatai

Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől. A Hetek cikke.

ÚJABB KORMÁNYKÖZELI BELHÁBORÚ: TÖRÖCSKEI ISTVÁN FELELŐSSÉGÉT FIRTATJÁK

Keményen nekimegy az Államadósság-kezelő Központ vezérének az a dokumentum, amely alapján felügyeleti biztosokat neveztek ki a többségi tulajdonában lévő, csőd közelébe jutott Széchenyi Bankhoz. A VS.hu betekintett az MNB részletes végzésébe, amely egyebek között azt hánytorgatja fel Töröcskeinek, hogy bankjával gálánsan finanszírozta saját cégeit. Töröcskei korábban Orbán Viktornak is tett gesztusokat, a bankban pedig a kisebbségi tulajdonostárs maga az állam, az elmúlt hónapokban mégsem tudott befektetőt találni néhány milliárd forintra.
Találatok: [49]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5   >  >>