Akták: |
Jövő márciusig árulják a letelepedési kötvényt
Jövő márciusig még piacon lehet a letelepedési kötvény, de az első negyedév után a jelenlegi formában a konstrukció kikerül a rendszerből – közölte a nemzetgazdasági miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Orbánék nem változtatnak, maradnak a letelepedési kötvények
Jövőre is marad a letelepedési államkötvény, a kormány továbbra is számít erre a forrásra az államadósság finanszírozásában, legalábbis márciusig.
Nincs konkurenciája a letelepedési kötvénynek
Hiába érvel a kormány a magyar letelepedésikötvény-program mellett azzal, hogy más országok is hasonló konstrukciókat alkalmaznak, a magyar kezdeményezésnek nincs párja.
Házhoz megy az ellenzéki árnyékbizottság
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, valamint az Államadósság Kezelő Központ hivatalaiban tervez helyszíni meghallgatásokat január második felében a letelepedési kötvények rendszerét vizsgáló ellenzéki árnyékbizottság – tudatta szerdán Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője Budapesten, sajtótájékoztatón.
Megindult a roham a letelepedési kötvényekért
Drasztikusan megugrott novemberben a letelepedési kötvények iránti érdeklődés, miután novemberben 216 külföldi bevándorló élt a pénzért árult letelepedési lehetőséggel. Ez közel négyszerese a szeptemberi és október értékesítési adatoknak, amikor még nem volt szó a kötvényprogram bezárásáról. Lapunk éppen egy hónapja írt arról, hogy megindult az utolsó roham a letelepedési magyar államkötvényekért, miután a kormány az október végén egyértelművé tette, hogy leállítja a programot az év végén.
A saját szabályait sem tartja be a parlament
Beszédes, hogy éppen a törvényhozás szentélyének tekinthető parlament egyik bizottsága nem hajlandó betartani a magyar törvényeket. Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke ugyanis arra való hivatkozással utasította el lapunk munkatársának közérdekű adatigénylését, hogy egy éven belül egyszer már feltette a kérdéseket. Ennek azért van jelentősége, mert Bánki Erik éppen a kormánypárti javaslatra megnehezített adatigénylési szabályra hivatkozik, amely szerint egy éven belül nem szabad ugyanannak a személynek, ugyanabban a kérdéskörben közérdekű adatokat kérni. Az erre való hivatkozásnak ugyanakkor nincs valóságalapja, hiszen az újságíró még soha életében nem küldött adatigénylést a gazdasági bizottságnak. (Elképzelhető, hogy egy másik, egyébként teljesen más nevű újságíróval keverték össze, aki szintén a Magyar Nemzetnél dolgozik).
Egyre kínosabb a kötvényprogram
A kormánypárti politikusok komoly csúsztatásokkal védték a korrupciógyanús üzletet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a gazdasági bizottság csütörtöki ülése után felmutatta az elkészült dokumentumot, amely a letelepedési kötvény értékelését tartalmazta. A tárcavezetőt szokásos éves meghallgatása után kérdezte meg a Hír TV, hogy a kormány mikor vezeti ki a kötvényprogramot. Erre a kérdésre Varga Mihály nem válaszolt, csupán a program felülvizsgálatával kapcsolatos minisztériumi jelentést lobogtatta.
Csütörtökön kiderülhet a kötvényüzlet sorsa
Miután több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert a Fidesz-közeli offshore cégek a letelepedési kötvényprogramon keresztül, a kormány kiteríti a kártyáját, és csütörtökön kiderül, mi lesz a kötvényprogrammal: megszűnik, vagy csak átalakul.
Nem áll le a sokat bírált kötvényprogram?
Hiába kérik a magyar ellenzéki pártok a letelepedésikötvény-program leállítását, az elbukott alkotmánymódosítás nem befolyásolja a kötvényvásárlás útján biztosított bevándorlást, így a program 2017-ben is folytatódik majd – ilyen és ehhez hasonló felhívásokkal kezdték el hirdetni a kínai vízumügynökségek a magyar kötvényprogramot. Az ügynökségek – amelyek kapcsolatban állnak a speciális papírokat közvetítő cégekkel – honlapjain is megtalálható marketingcélú felhívások a jövő év első negyedére vonatkoznak.
Varga Mihály furcsán védi a kötvényeket
A magyar gazdaság számára a letelepedési kötvények akkor is biztonságos devizaforrást jelentettek, amikor szűkös volt Magyarország eurófinanszírozási lehetősége – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk tegnapi cikkére, amelyben arról írtunk, hogy a kötvénnyel az állam az elmúlt két évben 8,7 milliárd forintot bukott.