language

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt. 

Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [255]  Oldalak:   <<  <  6 7 8 9 10 11 12 13 14 15   >  >>

58 milliárdos diszkonttal mentek el a letelepedési kötvények

Varga Mihály most egy parlamenti írásbeli válaszban elárulta, hogy az idén márciusban lezárult értékesítési időszak során összesen 575 milliárd forint (1,8 milliárd euró) névértékben értékesítették a kötvényeket, ténylegesen 517 milliárd forint (1,7 milliárd euró) ellenérték fejében.

Belső munka lehetett a félmilliárdos Arton-betörés

Saját kulccsal mentek be, ismerték a riasztó kódját, és pontosan tudták, mit és hol keressenek azok, akik áprilisban több százmillió forint értékű eurót, valamint rengeteg fontos iratot vittek el a letelepedési kötvényekkel kereskedő Arton Capital budapesti irodájából. De nem csak ezt tudtuk meg a különös betörés körülményei után kutakodva.

Nagyon nem akarnak beszélni a letelepedési kötvényekről a fideszesek

A kormánypártok valamiért nagyon nem akarják, hogy a bizottság kivizsgálja a letelepedési kötvényprogramot. Szerencsére a bíróságok nem ennyire ijedősek, lapunk ma másodfokon is pert nyert az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. Hamarosan megkapjuk az offshore cégekkel kapcsolatos dokumentációkat.

Az NVSZ is érdeklődik a 600 millió forinttal megrövidített kötvénykereskedő cég ügyében zajló nyomozás iránt

Még mindig keresi a rendőrség azokat, akik áprilisban állítólag kirabolták az Arton Capitalt. Az állami program márciusi leállításáig letelepedési kötvényekkel kereskedő cégtől a hírek szerint elloptak egy páncélszekrényt, benne több mint félmilliárd forintnyi euróval. Az Átlátszó úgy értesült, hogy már a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársai is figyelik a BRFK ezügyben zajló nyomozását. Nem tudni, miért: vajon azért, hogy kiderítsék, miért nem kerítették még kézre a tetteseket, vagy azért, hogy felgyorsítsák a munkát? Ezekre a kérdéseinkre a BRFK nem válaszolt.

Az NGM megmondta a tutit a letelepedési kötvényekről

A Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított beszámoló általános indoklásában azt olvastuk, hogy a tavalyi, negyedéves gyakorisággal kibocsátott papírok állománya 2016 végén 403 millió euró volt. Ekkora összegben jegyeztek tehát jellemzően távol-keleti befektetők az előző évben ilyen kötvényt, cserébe az ezzel járó, az EU-n belül szabad mozgást biztosító lehetőségért. A tavaly kibocsátott papírok - a struktúrának megfelelően - 2021-ben, tehát öt év elteltével járnak le.

Szabotálták a fideszesek Pintérék meghallgatását

Hiába hallgatta volna meg a parlament költségvetési bizottsága a letelepedési kötvényekről Varga Mihályt, Pintér Sándort és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) két vezetőjét is, a fideszesek hetedszer is elszabotálták ezt. Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője lapunknak leszögezte: nyolcadszor is próbálkozik.

Megrettent a Fidesz: nem számol be a kormány a kötvényüzletről

A letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban kellett volna mérleget vonnia a kormánynak az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt. A napirend szerint Pintér Sándor belügyminiszter a „nemzetgazdasági érdekből letelepedési engedélyt szerző befektetők, illetve családtagjaik számáról” ad tájékoztatást, míg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója a „program adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről és a letelepedési államkötvények vásárlói által végrehajtott magyarországi beruházásokról” adott volna információt.

Kötvényügyben magyarázkodik hétfőn a kormány

Furcsa napirendi pont került fel a parlament honlapjára. Eszerint a kormány prominens képviselői fognak beszámolni hétfőn a magyar letelepedésikötvény-programról az Országgyűlés költségvetési bizottságának. A napirend szerint Pintér Sándor belügyminiszter a „nemzetgazdasági érdekből letelepedési engedélyt szerző befektetők, illetve családtagjaik számáról” ad tájékoztatást, míg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója a „program adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről és a letelepedési államkötvények vásárlói által végrehajtott magyarországi beruházásokról” ad információt.

Bűncselekményből származó pénzzel is fizethettek a kötvényesek

Fogalma sincs a magyar államnak, hogy mit művelnek a letelepedésikötvény-cégek, sem az üzleti tevékenységüket, sem azt nem ellenőrzi, hogy betartják-e a nemzetközi szabályokat. Ez abból derült ki, hogy Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez.

Letelepedésikötvény: Rogánt is meghallgatná a vizsgálóbizottság

Az ellenzéki pártok által létrehozott testület azért vizsgálódik, mert kiderült: a kötvényforgalmazó offshore cégek jóval a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre.
Találatok: [255]  Oldalak:   <<  <  6 7 8 9 10 11 12 13 14 15   >  >>