A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Szentgyörgyvölgyi Péter 2014 óta, Rogán Antal utódjaként Budapest V. kerületének polgármestere, előtte a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. vezetője. Megválasztása előtt azzal vált ismertté, hogy megvásárolt egy 110 négyzetméteres önkormányzati bérlakást, ahol Habony Árpád is többszöt felbukkant. Szentgyörgyvölgyi 2012-ben a Nemzeti Földalapkezelő helybeli gazdálkodóknak kiírt pályázatán 30 hektár földet nyert a Veszprém megyei Farkasgyepűn. Neve gyakran felmerül a korrupciógyanús V. kerületi ingatlanügyek kapcsán. Szentgyörgyvölgyi testvére, Gábor is az önkormányzattól kapott munkát: a képviselőtestület őt delegálta két alapítvány, a Belváros-Lipótváros Egyházi Épületekért Közalapítvány, illetve a Belváros-Lipótváros Közbiztonságáért Közalapítvány ellenőrző szervébe is, emellett szintén 2014 óta a Fidesz-KDNP V. kerületi egyéni képviselője.
Az elmúlt néhány évben szinte mindegyik Fidesz vezette budapesti kerületet jellemzett néhány kétes ingatlanügylet, amelyekből kiderült, hogy önkormányzati dolgozóknak vagy adott esetben valamelyik városatya rokonának nagy kedvezménnyel adtak el vagy bérbe önkormányzati tulajdonú lakásokat. A közelmúltban lapunk főleg a budavári önkormányzat ügyeivel foglalkozott, ahol akár havi 440 forintos négyzetméteráron is bérlakáshoz lehetett jutni. Ugyanakkor mostanra már szinte mindenki megfeledkezett a belváros-lipótvárosi önkormányzati ingatlanok három évvel ezelőtti jóval áron aluli eladásairól.
