K-Monitor Adatbázis

A Kormány a 1666/2015. (IX. 21.) számú határozatban döntött az állami tulajdonú földterületek földművesek számára történő értékesítéséről. A program deklarált célja a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó 3 hektár feletti földek árveréssel történő értékesítése volt helyi gazdák számára. Az árveréseket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közreműködőjeként a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok bonyolították le. Elviekben csak helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személyek vehettek volna részt vevőként, de az uniós szabályozás nem tette lehetővé, hogy csak magyar állampolgárok vegyenek részt az árveréseken. Az államot 20 éves visszavásárlási jog illeti meg, továbbá erre az időre az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A Magyar Fejlesztési Bank a Földet a gazdáknak program keretében földrészletek megvásárlásának finanszírozására hitelprogramot indított.

2015-ben és 2016-ban 380 ezer hektárnyi állami földet hirdettek meg. Ángyán József elemzései viszont azt igazolják, hogy a birtokok nagy részét néhány Fidesz-közeli nagyvállalkozó nyerte meg. Az árverések mögött az Orbán-Simicska konfliktus volt sejthető, mivel a meghirdetett területek jelentős részét az első Orbán-kormány idején az állam 50 évre bérbe adta a Simicska-közeli csoportok számára. Ezen földek bérleti díja a térségi átlag alatt van és csak 2051-ben lehetett volna rajta emelni. A program megkezdése után nyilvánvalóvá vált, hogy sok helyen Fidesz-közeli üzletemberek váltak földtulajdonossá, ami arra enged következtetni, hogy nem a helyi gazdák tulajdonosi helyzetbe hozása, hanem a párt klientúrájának további erősödése volt a cél. Mészáros Lőrinc és családja ezer hektárnál is több földhöz jutott, de más kormánypárti politikusok és rokonaik is bevásároltak a privatizált állami földekből (mint például L. Simon László, Tiborcz István, Simonka György vagy Szajkó Lóránt).

2018-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Tolna, Baranya, és Fejér megyei ingatlanokat érintően tett bejelentést a Fővárosi Ügyészségen a Földet a gazdáknak programmal kapcsolatos esetleges visszaélések gyanúja miatt. Emellett előfordult alkotmányellenes földvásárlás a Földet a gazdáknak program keretein belül, köztük több Natura 2000 terület értékesítése is. A Földügyi Központ honlapján ma már nem érhetőek el az árverési dokumentumok, azonban az Ángyán-jelentésekből kiderül, hogy az elmúlt tíz évben tovább erősödött a birtokkoncentráció, aminek eredményeképpen jelenleg 120 ezerrel kevesebb agrárgazdaság működik, mint korábban. A program keretében összesen csupán 3758 gazda jutott összesen 9 ezer birtoktesthez, miközben az agrárminiszter kommunikációja szerint 30 ezer földműves jutott birtokhoz. 

Nyomozati iratok és lehallgatási jegyzőkönyvek alapján valószínűsíthető, hogy a Mengyi Roland fideszes képviselő „Alkotmányos költségként” kenőpénzt kért szociális szövetkezeteket képviselő vállalkozóktól annak érdekében, hogy EU-s pályázatot írjanak ki, illetve, hogy ezek a szövetkezetek a pályázatot megnyerjék. Mengyi Roland tagadja, hogy részt vett volna a bűncselekményben, de kész lemondani mentelmi jogáról, ha az ügyészség ezt kéri tőle. Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte, hogy függesszék fel Mengyi Roland fideszes parlamenti képviselő mentelmi jogát, a vád: bűnszövetségben és bűnsegédként elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete, és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés. Az ügyben 2017. áprilisában megtörtént a vádemelés Mengyivel és hat társával szemben. 2019. februárjában Mengyi Roland hatodrendű vádlottat első fokon bűnösnek mondta ki a bíróság bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt, ezért 3 év börtönre ítélte, illetve 4 milliós pénzbírsággal sújtotta, illetve hat évre eltiltották a közügyektől. Másodfokon 2019. őszén Mengyi Rolandot négy év letöltendő börtönre ítélte a bíróság.