K-Monitor Adatbázis

Magyar-portugál tőkealap indítását jelentette be a héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az alapba magyar részről beszállt az Exim, a Mol és az OTP. Az Index úgy tudja, hogy Orbán Viktor évtizedes barátja, egy hazájában vegyes megítélésű jobboldali politikus és annak fia a történet kulcsszereplői. A hivatalos közlemény szerint az alap leendő befektetései elsősorban az informatika és a smart industry területén valósulnak majd meg. Az alap által generált tőke 40 százalékát Magyarországon kell befektetni. A hazai legfelsőbb állami körök különös jordán, török, emírségi kapcsolatai után van tehát immár egy portugál vonal is.

Sok pénzébe kerülhet az államnak, ha megveszi az egyszer már privatizált Dunaferrt. Nem ez lenne az első balul elsült magánosítás: volt, hogy nagyon benézték, mit mikor és kinek adnak el, de volt, hogy briliáns döntést hoztak, és százmilliárdokat kasszíroztak. Az ide-oda adogatott Malév története vagy a magyar cukorgyártás halálra ítélése a súlyos mellényúlások kategóriájába tartozik, a vagonnyi pénzért eladott ferihegyi reptér és a MÁV Cargo inkább a zseniális húzások közé sorolható.

A félresiklott magyar kapitalizmuskísérlet egyik aggasztó jellemzője, hogy a gazdasági és politikai élet csúcsain tejsűrű ködben ügyködhetnek a topdogok, a transzparencia vagy mi a retek csak a tőzsdei elemzők és a kellemetlenkedő jogvédő szervezetek értelmetlen frázisa maradt.

Az OTP-től és a Moltól két év alatt 65 milliót kapott Bajnai alapítványa. Kérdeztünk, válaszoltak.

A Mol kapcsán semmilyen korrupció, vesztegetés vagy stikli nem történt sehol, így Horvátországban sem – tart ki továbbra is eddigi álláspontjuk mellett Szollár Domokos, a Mol nemzetközi kommunikációs igazgatója.

Visszautasítja és cáfolja Hernádi Zsolt azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek a WikiLeaks-táviratokra építetve kapcsolatba hozták személyét az Emfesszel. Az Index szerdán számolt be arról, hogy az Emfesz 2005 óta több mint 20 milliárd forintot utalt egy Virgin-szigetei cégnek, az utalás jelentős része a Mollal kötött üzletek jutaléka volt.

Titkos céghálózat nyelte el a fénykorában évi 200 milliárdos forgalmat bonyolító Emfesz Kft. pénzét.

A kiszivárgott WikiLeaks-iratok szerint rendkívüli módon izgatta az amerikai diplomatákat a rejtélyes magyarországi gázcég, az Emfesz tulajdonosi háttere, és az általuk idézett források Csányi Sándort, az OTP Bank és Hernádi Zsoltot, a Mol vezetőjét sejtették a vállalat mögött. A Mol nem kommentál, az OTP tagad.

A Vecernji list című horvát napilap arról számolt be, hogy tízmillió eurós vesztegetéssel vádolják Hernádi Zsoltot Horvátországban. A tét aligha a Mol elnök-vezérigazgatójának becsülete, hanem az INA olajtársaság feletti ellenőrzés és a politikai haszonszerzés.

A Transparency international 37 országot vetett alá a OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének betartása kapcsán, Magyarország a legrosszabb minősítést kapta.