language

Akták:

Pegasus-ügy highlight_off

Személyek:

Pintér Sándor highlight_off

Pegasus-ügy

Pegasus-ügy

A Pegasus egy kémszoftver, amit az izraeli NSO Group kiberhírszerző cég fejlesztett ki. A program észrevétlenül feltelepíthető digitális adathordozókra, például okostelefonokra, és az eszközökön tárolt adatokhoz (képekhez, emailekhez, jegyzetekhez, hanganyagokhoz stb.) teljes körű hozzáférést biztosít. Hivatalosan csak szervezett bűnözéssel gyanúsított emberek és csoportok ellen használható, de az elmúlt években világszerte alkalmazták politikai ellenfelek, üzletemberek, civilek, újságírók megfigyelésére.

Magyarországon 2021 nyarán jött nyilvánosságra, hogy kormánykritikus újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket figyeltek meg a Pegasus kémszoftverrel – erről a Direkt36 készített tényfeltáró riportsorozatot. Miután a Nemzetbiztonsági Bizottság 2017 októberében megszavazta, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) közbeszerzési eljárás nélkül szerezzen be egy megfigyelésekre alkalmas szoftvert, a Pegasust egy közvetítőcég, a Communication Technologies Kft. segítségével vásárolták meg 6 millió euróért. A cég tulajdonosai között van a Belügyminisztérium korábbi államtitkára, Tasnádi László.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a megfigyelésekkel kapcsolatos nyomozást lezárta, és megállapította, hogy jogosulatlan adatgyűjtés nem történt. A NAIH jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon 300 embert figyeltek meg, a jelentés érdemi részét 2050-ig titkosították. Az Európai Parlament által felállított Pegasus-különbizottság Magyarországon is vizsgálja, hogy történt-e visszaélés a kémprogram használata során.

Pintér Sándor

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991–1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. 2018-tól nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.

Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.


1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, amely tisztséget öt éven keresztül viselt. A több bűncselekménnyel vádolt Zemplényi György 1996-os hazahozatala kapcsán közokirat-hamisítással vádolták meg, de a Fővárosi Bíróság 1999 januárjában jogerősen felmentette.

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Nyrt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett. 1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök meghívta új kormányába belügyminiszternek, ekkor az OTP-ben betöltött tisztségeiről lemondott. Belügyminiszteri pozícióját a ciklus 2002-es befejeztéig viselte. 2002-ben visszatért a gazdasági életbe, különböző más őrző-védő cégekben rendelkezett 2010-ig jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, illetve tulajdonosa volt. 2004-ben ismét az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának lett tagja. 2010-ben a második Orbán-kormányba ismét a 2006-ban megszüntetett belügyminiszteri tisztségre jelölték. Előtte eladta összes gazdasági érdekeltségét. 2010-zel kezdődő belügyminisztersége alatt irányítása alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a 2011-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat is. (Wikipédia)

A 2022-ben megalakuló ötödik Orbán-kormányban a Pintér vezette Belügyminisztérium irányítása alá került az egészségügy és a köznevelés is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>

Feltárulnak a Pegasus kémszoftver beszerzésének rejtélyei

2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett.

Bekavartak a 4iG-nek, egyelőre nem lakhat jól a NER-kisgömböc

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

Nemsokára kész Péterfalvi Pegasus-jelentése, de a részletek titkosítását nem oldják fel

Már “íródik” a Pegasus-ügy vizsgálatát lezáró jelentés – mondta lapunknak az adatvédelmi hatóság elnöke, aki újabb határidőt is ígért. Péterfalvi Attila szerint még “néhány hét”, és kész a jelentés nyilvános része. Közben a Belügyminisztérium azt is elárulta a hvg.hu-nak, hogy nem tervezik feloldani a titkosítás alól az ügy anyagait.

Schadl a telefonban beszélt a titokzatos "gazdájáról", aki nem Völner

Egy korrupt NAV-tisztviselő lehallgatása vezette el a Nemzeti Védelmi Szolgálatot a Magyar Végrehajtói Kar elnökéhez, majd rajta keresztül Völner Pál államtitkárhoz, akivel Schadl György szoros kapcsolatban állt, és rengeteget beszéltek egymással – derül ki a hét hónapon át zajló titkos felderítés irataiból.

A korrupcióval gyanúsított Völner Pállal a Pegasus-balhét is elvitethetik

Völner Pál személyében a rendszerváltás utáni politikusgeneráció legmagasabb – miniszter­helyettesi – rangú aktív kormánytagja bukott meg, miután az ügyészség gyanúja szerint kenőpénzt fogadott el végrehajtóktól.

Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel

Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja.

Így foszlott szét a kormányzati ködösítés a Pegasus-ügyben

Három és fél hónapon át próbálta az Orbán-kormány előbb letagadni, majd agyonhallgatni, hogy az államnak köze lenne a Pegasus-ügyhöz. Ez egészen addig működött is, amíg november 4-én délután Kósa Lajos az RTL Klubnak beismerte, hogy Magyarország megvásárolta és használja is az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét. Összefoglaljuk, hogy jutott a kormányzat a tagadástól a beismerésig.

Pegasus-ügy: volt bizottsági ülés, de 2050-ig titkos, mi hangzott el

Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.

Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>