K-Monitor Adatbázis

Varga Judit (Miskolc, 1980 – ) magyar jogász, politikus. 2004-es diplomaszerzését (ME ÁJK) követően Budapesten ügyvédjelöltként, majd bírósági fogalmazóként dolgozott 2009-ig. 2009-2018 között Brüsszelben, az Európai Parlamentben tevékenykedett politikai tanácsadóként, ahol részt vett a környezetvédelmi, klímapolitikai és közegészségügyi jogalkotással kapcsolatos munkákban. 2018 májusától a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára. Államtitkárként Magyarország nemzeti szuverenitásra épülő migrációs álláspontját reprezentálta, amely szerint minden országnak joga van eldönteni, hogy kiket enged be a területére. Ezzel összefüggésben közreműködött a Sargentini-jelentéssel szembeni kormányzati védekezés kidolgozásában, majd később képviselte a magyar kormányt a 7-es cikk szerinti eljárás vitáiban.

2019. július 12. és 2023. július 31. között, a negyedik-ötödik Orbán-kormány alatt Magyarország igazságügyi minisztere. Miniszteri tisztsége alatt látott napvilágot a Pegasus-ügy és a Völner-Schadl ügy is. 2023. júliusi miniszteri lemondását követően felmerült, hogy a Fidesz listájának vezetője lesz a 2024-es európai parlamenti választásokon, ám 2024 februárjában kirobbant kegyelmi ügy nyomán visszavonult a közélettől, képviselői mandátumáról is lemondott.

Az egyetemi modellváltás következtében 2020 júniusa és 2023. február 15. között a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány (Universitas Miskolcinensis Alapítvány) kuratóriumi elnöke.

2008 és 2023 között Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatójának házastársa. Három gyermekük született: Levente, Lóránt és Miklós.

Vízkelety Mariann (1956-2024) magyar jogász, korábban az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára. E minőségében felelős volt a jogi hivatásrendekkel való együttműködésért, a Völner-Schadl-ügyben is felmerült a neve. Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.

Pályáját bírósági fogalmazóként 1980-ban kezdte a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol később bírósági titkárként dolgozott és bíróként is ítélkezett. 1986-tól 1988-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a Nőpolitikai Tanács és a Családvédelmi Tanács titkára volt. 1989-től 1992-ig ügyvédként tevékenykedett a Budapesti 54. számú Jogtanácsosi Munkaközösségben, illetve jogutódjában, a Budapesti 54. számú Ügyvédi Irodában.

1992-től 1994-ig a Miniszterelnöki Hivatalban a Miniszterelnöki Kabinetben látott el közszolgálati feladatot, majd 1994 és 1998 között ismét ügyvédi praxist folytatott a Budapesti 54. számú Ügyvédi irodában. 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal, Gazdasági- és társadalompolitikai titkárság vezetője volt, ezt követően 2002 és 2004 között a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetői tisztségét töltötte be. 2004 és 2010 között az Országgyűlés Hivatala szakmai főtanácsadója volt. 2010 és 2012 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárának nevezték ki, ezután 2012. nyarától 2015. tavaszáig a Központi Statisztikai Hivatal jogi és gazdálkodási elnökhelyettese volt. 2015. április 1-jétől töltötte be az Igazságügyi Minisztérium, igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkári tisztségét 2020. április 30-ig. 

2024 januárjában hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Vízkelety Mariann (1956-2024) magyar jogász, korábban az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára. E minőségében felelős volt a jogi hivatásrendekkel való együttműködésért, a Völner-Schadl-ügyben is felmerült a neve. Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.

Pályáját bírósági fogalmazóként 1980-ban kezdte a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol később bírósági titkárként dolgozott és bíróként is ítélkezett. 1986-tól 1988-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a Nőpolitikai Tanács és a Családvédelmi Tanács titkára volt. 1989-től 1992-ig ügyvédként tevékenykedett a Budapesti 54. számú Jogtanácsosi Munkaközösségben, illetve jogutódjában, a Budapesti 54. számú Ügyvédi Irodában.

1992-től 1994-ig a Miniszterelnöki Hivatalban a Miniszterelnöki Kabinetben látott el közszolgálati feladatot, majd 1994 és 1998 között ismét ügyvédi praxist folytatott a Budapesti 54. számú Ügyvédi irodában. 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal, Gazdasági- és társadalompolitikai titkárság vezetője volt, ezt követően 2002 és 2004 között a Miniszterelnöki Hivatal titkárságvezetői tisztségét töltötte be. 2004 és 2010 között az Országgyűlés Hivatala szakmai főtanácsadója volt. 2010 és 2012 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkárának nevezték ki, ezután 2012. nyarától 2015. tavaszáig a Központi Statisztikai Hivatal jogi és gazdálkodási elnökhelyettese volt. 2015. április 1-jétől töltötte be az Igazságügyi Minisztérium, igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkári tisztségét 2020. április 30-ig. 

2024 januárjában hosszan tartó súlyos betegség után vasárnap elhunyt.