language

Akták:

A Fudan Egyetem budapesti campusa highlight_off

A Fudan Egyetem budapesti campusa

A Fudan Egyetem budapesti campusa

A Kvassay Jenő út - Kelebiai vasút - Soroksári-Duna-ág által határolt Nagyvásártelepet az állam a tervezett budapesti olimpia céljaira vásárolta meg, a pályázat visszavonása után azonban a fővárosi egyetemisták lakhatását elősegítő Diákváros tervezése kezdődött meg itt, erről látványtervek is születtek. 2021-ben az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot azonban Semjén Zsolt már a Fudan Egyetemről (és az ehhez létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványról) szóló javaslattal együtt nyújtotta be, a két javaslatot egyszerre szavazta meg a Parlament. Az eredeti koncepció szerint a kijelölt terület egésze a diákok elhelyezését volt hivatott szolgálni, ám a Fudan Egyetemmel közös javaslat szerint a területnek már csupán egy kis részét kapta volna meg a Diákváros.

Az alapítványt a Fővárosi Törvényszék aznap vette nyilvántartásba, amikor a választási bizottság hitelesítette a vagyonátadást támadó, ellenzéki kezdeményezésű népszavazási kérdést. Az alapítványok bejegyzéséért felelős Palkovics László, akkori innovációs miniszter az alapítvány bejegyzésére Sárhegyi Zoltánt bízta meg. Sárhegyi 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) fideszes delegáltja, ügyvédi irodája a gyakran kap kormányzati megbízásokat. Az Átlátszó cikkéből kiderül, hogy az elfogadott törvény nyomán a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt augusztus 30-án jogerősen bejegyezték. A kormány 14 milliárd Ft értékű ingatlant és pénzt adott az alapítványnak ingyenes alapítói vagyonjuttatással. Az alapító okirat szerint „az alapító (…) az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza”. Az elfogadott törvény értelmében a Diákváros megépítését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nyilvánították. Az építkezéssel kapcsolatban az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKft. részére adták az ingatlanokat, illetve ők vették át a beruházás felügyeletét a korábban a Diákvárost tervező, Fürjes Balázs-féle Budapest Fejlesztési Központtól. 

Az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László lemondása óta Csák János, kulturális és innovációs miniszter, a további tagok:

  • Szilas Cecília, korábbi pekingi nagykövet, majd helyettes államtitkár, jelenleg miniszterelnöki főtanácsadó,

  • P. Szabó Sándor, a közszolgálati egyetem Kína-tanulmányok tanszékvezetője,

  • Szászi István, a Bosch-cégcsoport magyarországi vezetője

  • Palotai Dániel, az MNB volt igazgatója

Az alapítvány felügyelőbizottságának tagjai:

  • Kállay György Kristóf, az Államkincstár informatikai elnökhelyettese,

  • Deli Petra Eszter, ügyvéd (ő abban az űrtávközlési CarpathiaSat Zrt.-ben is fb-tag, ahol a magyar állam üzlettársa Sárhegyi István, Sárhegyi Zoltán ügyvéd fia)

  • Wu Jiang, a CECZ-csoport vezére és a kínai-magyar kereskedelmi kamara alelnöke. A CECZ a kormány vitatott COVID-beszerzéseiben is szerepet vállalt, tulajdonosán, a  Jiwu Research kutatóintézeten keresztül pedig a Fudan Egyetemhez kapcsolódik.

Az alapítvány korábbi gazdasági igazgatója, Bertáné Dr. Bényi Krisztina a HVG szerint dolgozott a Csongrád Megyei Kormányhivatalban, 2015-től a Miniszterelnökség tagjaként főosztályvezetőként, később titkárságvezetőként, majd 2018-2020 között a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelős helyettes államtitkár volt, felsőoktatási tapasztalata azonban nincs. A 2021-es éves mérlegbeszámolóból kiderült, hogy ennek ellenére az egyelőre nem működő Fudan Egyetem alapítványának főigazgatójaként havonta 1,75 millió forintos fizetést kapott. Az alapítványban indulása óta több személyi változás is történt: Bertáné Bényi Krisztinát lefokozták főigazgató-helyettesnek, helyére a Mediaworks-médiabirodalom egykori vezérigazgatóját, Szabó Lászlót helyezték, akit pedig a Pegasus-ügyben is érintett, kezdettől kuratóriumi tag Szilas Cecília váltott posztján. Nem világos, hogyan kapcsolódik a projekthez Horváth Levente – az alapítvány korábbi, azóta szintén leváltott kuratóriumi tagjának – felesége, Niu Shan, aki hárommillió forintos alaptőkével megállapította a Fudan Magyarország Kft.-t.

2023 tavaszán kiderült, hogy a Fudan-projekt Gulyás Gergely szavaival élve “a beruházási stop áldozata lett” és “egyelőre” nem történik előrelépés a projektben, Csák János minisztériumának álláspontja szerint csupán jegelik a beruházást – a tárca tájékoztatása alapján legkésőbb 2024. június 30-ig elkészül a beruházás költségterve. Az egyelőre nem működő kampuszt fenntartó alapítvány jelentős forrásokat emészt fel – 2022-ben például összesen 123 millió forintot költöttek fizetésekre.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [32]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>

Bedőlt a budapesti Fudan Egyetem terve, de nehéz lesz megszabadulni a közpénznyelő alapítványtól

A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.

A Momentum nagyon keresi azt a 600 millió forintot, amit a kormány átadott a Fudan egyetem alapítványának

A beruházási stop áldozata lett a kínai Fudan egyetem budapesti campusa, ezért csúszhat az idei évre ígért népszavazás a beruházásról. Erről Gulyás Gergely miniszter beszélt szombaton. Közben a Momentum szerette volna megtudni, mi lett annak a 600 millió forintnak a sorsa, melyet a kormány átadott az egyetem alapítványának. Egyelőre nem bukkantak a nyomára.

Ezermilliárd forinttal több pénz folyt ki a tervezettnél Palkovics tárcájából

Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben.

Kádercseréket hajtottak végre a nem létező budapesti Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében

Bár a budapesti Fudan Egyetem még terveken nem létezik, fenntartó alapítványa már van, ráadásul olyan rég, hogy már kádercseréket hajtanak végre a nem létező egyetemet fenntartó alapítvány vezetésében. Mivel az új Orbán-kormányban a Fudan-ügy már nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium reszortja, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztériumé, az alapítvány kuratóriumának elnöke Palkovics László helyett Csák János kulturális és innovációs miniszter lett.

Négy hónap alatt 55 milliót égetett el a nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány

A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban.

Titkolják a Fudan-alapítvány főigazgatójának fizetését

A hvg.hu-t hetek óta válaszra sem méltatja, a szintén Fudan-ügyben érdeklődő ellenzéki képviselőket pedig érdemi válasz nélkül „tájékoztatja" a kormányzat. Így továbbra sem tudjuk, mi szüksége volt a még nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak egy főigazgatóra, és nem ismert az egykori helyettes államtitkár főigazgatói fizetése sem.

A legkínosabb információkat takarta ki a Fudan-iratokból a kormány

Úgy hozta nyilvánosságra a közpénzből épülő Fudan Hungary Egyetemről szóló terveit az Orbán-kormány, hogy az iratokból kizárólag a számára kellemetlen, politikailag érzékeny információkat takarta ki - derítette ki a Direkt36.

A Fudan alapítványa közel 14 milliárd forintnyi állami telket és közpénzt kap

Az alapítvány alapító okirata arról is rendelkezik, hogy ezt a vagyont már nem vonhatja el, nem követelheti vissza senki. A Fudan-projektet a Fidesz esetleges választási veresége ellen védi, hogy a kormány az alapítvány kezdeti vezetésének kinevezésével le is mondott az alapítói jogosítványairól – pontosabban a kuratóriumra ruházta azokat.
Találatok: [32]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>