language

Kulcsszavak:

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [342]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>

Paks 2 - Kiderült, mit titkol a kormány

Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi. Beszédes ugyanakkor, hogy mi az, aminek a titkosításához továbbra is minden erővel ragaszkodnak.

Paks 2 - Kiderült, mit titkol a kormány

Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi. Beszédes ugyanakkor, hogy mi az, aminek a titkosításához továbbra is minden erővel ragaszkodnak.

Atomjaira hullik a Paks-projekt

Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.

Súlyos összeférhetetlenség Paks 2 engedélyezésénél

A Greenpeace néhány napja már megszellőztette a gyanút, most pedig a bizonyítékkal is előállt: a „független” magyar nukleáris hatóság munkatársai szakértőként (pénzért) maszekolnak a Paks 2 projektcégnek. A nyilvánvaló összeférhetetlenséget az első körben annak az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) kellett volna észlelnie, amelynek az alkalmazottai az ügy érintettjei.

Magyarország egy dzsúdóaréna, ahol Putyin és lobbistái kedvükre meccselnek

Hiába állította a Kreml, hogy Vlagyimir Putyin tavaly augusztusban Orbán Viktor meghívására érkezett az évben másodszor Magyarországra, ez nem igaz. A kormányban akkor sem tudták biztosan, jön-e az elnök a dzsúdó-vb-re, miután a sajtó azt már megírta. Eközben egy Roszatomhoz kötődő üzletember, Szitár-Csanádi Attila mindent megtett azért, hogy Putyint elvigye Debrecenbe is, ahol az egyetemen új orosz hídfőállás épül. Benéztünk a Budapest és Moszkva közötti látszólagos barátság függönye mögé, ahol az orosz atomipar lobbistái még az orosz elnök látogatását is megpróbálják eltéríteni.

Így szorították ki az oroszok a magyarokat Paks 2 egyik fontos cégéből

Amikor a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János egy tavalyi rendezvényen a gigaprojekt magyar résztvevőiről beszélt, külön is kiemelt egy céget. Ez a Ganz EEG Kft. nevű ipari vállalat volt, amelyet Süli úgy mutatott be, mint amely fontos szerepet játszhat majd a beruházásban. Volt azonban egy probléma ezzel a példával. A Ganz EEG korábban ugyan valóban magyar érdekeltség volt, de Süli beszédének idejére a magyarok már teljesen kiszorultak a cégből. Helyüket a Paks 2 kivitelezésével megbízott orosz állami atomvállalat, a Roszatom foglalta el.
Találatok: [342]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>