language

Lapok:

Akták:

Paks II highlight_off

ATV

1989 óta folyamatosan működő kereskedelmi televíziócsatorna. Eredetileg Argo TV néven indult, agrárcsatorna volt. 2003-ban tulajdonosváltás következett be, a televízió részvényeinek felét felvásárolta egy, a Hit Gyülekezetéhez közelálló befektetői konzorcium. 2005-ben a csatorna neve Atv-re rövidült. 2010-ben indult el a nagy felbontású adása, azóta jóval elérhetőbb lett a csatorna. Vezérigazgatója Németh S. Szilárd a Hit Gyülekezetének alapítójának fia.

2020 májusában az Átlátszó azt írta: "kijelenthető, hogy a liechtensteini offshore cég kiiktatásával a cégstruktúrából Németh Sándor magánszemély közvetlenül és érdekeltségein keresztül az ATV Zrt. többségi tulajdonosává vált."

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [38]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>

"Börtönben fognak ülni" Áderhez fordult a PM

A Párbeszéd Magyarországért számára jogilag és politikailag is elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlés egy törvénnyel 15 évre titkosítani akarja a paksi erőmű bővítésének dokumentumait - erről a párt társelnöke beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Csintalan: Nem a reklámadó miatt robbant ki az Orbán-Simicska konfliktus

Nem a reklámadó miatt robbant ki az Orbán-Simicska konfliktus - erről Csintalan Sándor beszélt a "Havas a pályán" felvételén.

Paks: az atomerőmű-bővítés korrupciós és geopolitikai kockázatai

Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől. A Hetek cikke.

Paks 2: „ez nagy valószínűséggel soha nem fog nyilvánosságra kerülni”

2018-ban kezdik el építeni a paksi atomerőmű új blokkjait - ezt is tartalmazzák a kedden megkötött szerződések. A dokumentumokat nem hozzák nyilvánosságra. Ezt azonban az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt sem tudja elfogadni és a szerződések nyilvánosságát követelik. Az MSZP szerint a szerződések törvénytelenek, a DK pedig biztos benne, hogy ismét a miniszterelnök körüli cégek járnak jól a beruházással. A szerződésekről a nemzetközi lapok is beszámoltak.

Kitiltási-ügy: CIA akciótól rettegnek a Fideszben

Csehországban egy korrupciós ügy miatt gyanús körülmények között bukott meg tavaly a kormány. Az ügy mögött titkosszolgálati kavarást is sejtettek prágai lapok. Egyébiránt a cseheknél is éppen napirenden van az egyetlen atomerőművük bővítése, aminek összege hasonló a paksi bővítésével. A Hetek értesülése szerint ezen ügy miatt vannak olyanok a Fideszben, akik szerint lehet hasonlóság a két ország között.

Szijjártó listája: nem csak a korrupcióról szól a kitiltás

„Amerika az asztalra csapott, és úgy látszik, ezt most meghallották Budapesten”, mondta az atv.hu-nak Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövete. Volker szerint Szijjártó Péter konkrét listát kapott Washingtonban a teendőkről, de ezek között nem szerepel a paksi bővítés azonnali felmondása. Az atv.hu úgy értesült, hogy a napokban a Pentagonban is értékelték Magyarország szövetségesi teljesítményét, ám katonai oldalról nem emeltek kifogást. „Nem valószínű, hogy Washington kezdeményezi Magyarország kizárását NATO-ból”, vélekedett Volker.
Találatok: [38]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>