language

Személyek:

Balázs Attila highlight_off

Intézmények:

Mészáros és Mészáros Kft. highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:

Balázs Attila

Balázs Attila erdélyi származású magyar vállalkozó, az építőipari és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Bayer Construct cégcsoport vezérigazgatója, szálloda- és étteremtulajdonos.

Balázs rengeteg állami beruházást szerzett meg magának az évek során: a Bayer Construct -a közbeszerzést nyerő cégek alvállalkozójaként- felelt többek között a Puskás Aréna, az MTK Stadion és a Ludovika Campus felépítéséért is, ezek mellett az Agora Budapest és Etele Pláza munkálataiban is részt vett a vállalat. Az ő nevéhez köthető a botrányos balatonfűzfői lőporgyár építése is, ami esetében költségvetési csalás bűntette miatt bírósági eljárás indult. A szintén általa végzett zuglói városközpont-beruházás és a Bikás park melletti Vaba lakópark nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak lett minősítve.

Balázst szoros szálak fűzik Tiborcz Istvánhoz. 2020 elején  Balázs  – az abban az időben Tiborcz főrészvényesű  – Appeninn Nyrt.-velközösen megvásárolta a balatonfüredi kikötőt üzemeltető társaságot, a Solum-Investet, amelyhez pár hónappal később a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében a felek egymilliárdot kaptak a kikötő fejlesztésére. 

Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik: az Aréna Pláza-projekt és a Gresham Palota felújítása során a franciákkal társult, ezenfelül a Bayer-csoport alegységeiben is találkozhatunk a francia személyekkel. Balázsé a szintén francia eredetű Barnes-márka hazai használati joga, amely vállalat világszerte foglalkozik csúcskategóriás ingatlanokkal. 

Balázs mindemellett nagy szerepet vállalt a székelyföldi gazdasági élet fellendítésében is, ugyanis a magyar közpénzekből létrejövő erdélyi beruházások javarészét az ő cégei végezték. Így többek között – 4,5 milliárdos magyar támogatással –, bármiféle élelmiszeripari tapasztalat nélkül egy korszerű tejfeldolgozó- és tejporgyárat, továbbá egy hűtőházat is létesített. 2023-ra Balázs szülővárosának, a székelyföldi Gyergyóremetének már magánreptere van, és mellette egy szálloda is épül. Mindezekért Balázst Hargita Megyéért Díjban részesítették.

Mészáros és Mészáros Kft.

A Mészáros és Mészáros Kft. 2001-ben alapított építőipari cég, tulajdonosa közvetve az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc. Különösen 2010 után kezdett el növekedni a cég nyeresége és a megrendelések mértéke, túlnyomóan állami beruházásokból. Míg 2009-ben még csak 995 millió forint nettó árbevétele volt a cégnek, 2014-re ennek tízszerese, 2019-re pedig majdnem százszorosa, vagyis 87 milliárd forint forint a nettó árbevétel alakulása.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

HVG Top 500: osztalékleltár – ilyen az, amikor az oligarchák szerények

Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész.

Épületes húzás Mészáros Lőrinctől, ahogy beszállt a geodétabizniszbe

Mészáros Lőrinc csöndben felvásárolta az egyik legnagyobb múltú magyar geodéziai vállalat felét. Ez nemcsak újabb közbeszerzések besöprésében vagy a milliárdos földbirtokainak gyarapításában segíthet, hanem egy remek helyen fekvő ingatlan sorsát is kijelölheti.

NER-ből és fizetésből élők: Tudjuk, ki mindenkinek hajlik maga felé a keze

Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.

Az építőipar megtorpant 2020-ban, Mészáros Lőrinc és Szíjj László mégis örülhetett

2020-ban 9,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, ezen belül az épületek építése 5,7 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 13,1 százalékkal volt kisebb az előző évinél – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal iparági jelentéséből. A mérlegek alapján a visszaesés ugyan érződött a nagyobb építőipari cégeknél is, de így is kimondottan sikeresen zárták az évet, a legnagyobb kormányközeli vállalkozások 43 milliárd forint osztalékot tudtak fizetni.
Találatok: [4]  Oldalak:   1