Akták: |
|
Kulcsszavak: |
Csak kínai részvételű konzorciumok pályáznak a Budapest-Belgrád-vasútvonalra
Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.
A kínaiaknak pont tökmindegy a Budapest–Belgrád-vasút
Elvileg a pireuszi kikötőt üzemeltető kínai Coscónak lett volna különösen előnyös, hogy 750 milliárdért kétvágányúsítjuk a Budapest–Kelebia-vonalat Magyarország legdrágább vasútfejlesztésével. Megkérdeztük a Coscót, és kiderült: nekik lényegében mindegy, hogy a tehervagonjaik 70-nel vagy 100-zal mennek ezen a szakaszon, amíg a teljes balkáni úton nagyságrendekkel több időt vesztenek. Varga Mihály a kínai boltosok egységcsomagjainak vámoltatásáról magyarázhatott.
Kína-biznisz: óriási dobásra készül a Habony–Rogán-érdekkör
A letelepedésikötvény-program kulcsfigurája, Boros Attila vette át azt a Metróber Kft.-t, amelyet korábban az MSZP pénztárnoki csapata használt. Ezzel a Habony–Rogán-érdekkör betette a lábát az infrastruktúrafejlesztési óriáspiacra; a cég akár a Budapest–Belgrád-vasútprojektben is részt vehet. Részletek a csütörtöki Heti Válaszban.
Miért kell nekünk a méregdrága kínai vasút?
Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.
Kihagynák a magyar cégeket a több száz milliárdos óriásberuházásból
Sem nemzetgazdasági okokkal, sem pedig a mélyépítő iparág esetleges felkészületlenségével nem indokolható, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását kínai kivitelezőkre bízná az állam. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az uniós források bevonásával, több mint 1500 milliárd forintból megvalósuló egyéb vasúti fejlesztéseket is képesek ellátni hazai mélyépítő vállalatok. Rendelkezésre álló kapacitás és szakértelem már csak azért is kell hogy legyen, mivel a beruházások közbeszerzési eljárásainak a közösségi szabályok szerint kell lebonyolódniuk; az egyik fontos feltétel, hogy uniós, vagy az unióban már referenciával rendelkező vállalat, konzorcium végezheti a kivitelezést.
Brüsszelben sem értik, mi haszna a Budapest–Belgrád-vasútnak
Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.
Csinos kis összegbe kerül a Budapest-Belgrád vasútvonal
A Budapest és Belgrád közötti 374 kilométeres vasúti pályából egy 40 kilométeres szerb szakaszt már modernizáltak, így 334 kilométer hosszan kell a vasútvonalat kétvágányúvá tenni, villamosítani és alkalmassá tenni a magas végsebességű közlekedésre.
A Magyar Fejlesztési Bank vezeti a pénzügyi tárgyalásokat, amelyek során a legfontosabb feladat a kivitelezésben való kínai részvétel arányának és a finanszírozási feltételeknek az összehangolása. Az előzetes becslések szerint a beruházás költsége 2,89 milliárd dollár lesz - közölte Szijjártó Péter.