language

Akták:

Belgrád-Budapest vasútvonal highlight_off

Kulcsszavak:

stadion highlight_off

Belgrád-Budapest vasútvonal

Belgrád-Budapest vasútvonal

A Budapest–Belgrád vasútépítési- és fejlesztési projekt hazai szinten és fajlagosan az eddigi legdrágább vasúti beruházásnak ígérkezik. A legnagyobb szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon és a tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. Emellett 160km/órára nőne a vonatok sebessége ezzel csökkentve a menetidőt, illetve bővítve az áruszállítás kapacitását. Ugyanakkor az Index információi szerint ez a pár órás menetidő csökkenés, ami elérhető a beruházással nem prioritás a kínai fél számára, hiszen a szerb és macedón szakaszokon amúgy is több órás várakozásra kell számítani. 

A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna. Az azonban ismert, hogy a kabinet a kezdetekben 750 milliárd forintos költségvetéssel számolt – ez időközben már 800 milliárdra nőtt – a fejlesztést 85 százalékban kínai Eximbank-hitelből fedezi az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kérdéses a projekt hosszú távú megtérülése; amellett, hogy jelentősen túlárazott projektről van szó, a felújítandó vasútvonal magyarországi szakasza egy nagyvárost sem érintene, így a személyforgalom valószínűsíthetően elenyésző lenne a beruházás méretéhez képest. A Figyelő  kalkulációja szerint körülbelül 2400 év alatt térülne meg a projekt, ezt az Index – egy optimistább becsléssel, beleszámolva a vámkezelés adta lehetőséget  – 130 évre szorította le. 

A Soroksár és Kelebia közötti szakaszról (ami 152 km hosszú, így nem fedi a teljes, 166 km-es hazai szakaszt) szóló kivitelezési szerződést 2019 nyarán írták alá. A nyilvánosságra hozott közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy Mészáros Lőrinc lett a beruházás egyik nagy nyertese: egyik érdekeltsége, az RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel nyerte el a több, mint 2 milliárd dolláros (mintegy 590 milliárd forintos) közbeszerzést. A beruházásból több más családi cég is kiveheti a részét: az R-Kord és a V-Híd mellett a Mészáros gyerekeihez köthető Fejér B.Á.L. Zrt és veje, Homlok Zsolt érdekeltségébe tartozó Vasútvillamosító Zrt. is bedolgozik a projektbe

A beruházás megkezdéséhez szükséges kínai hitelszerződést 2020 áprilisában írták alá, majd májusban a parlament ⅔-os többséggel megszavazta a vasútépítéssel kapcsolatos szerződések 10 évre szóló titkosítását. A hvg.hu és a Transparency International Magyarország adatigénylési pert indított melyben a, Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, 5 millió forint feletti szerződések kiadását kérelmezték. A pert másodfokon megnyerték – 2021 őszén született meg a jogerős ítélet, mely szerint ki kell adni a vállalkozói szerződéseket. 

A fejlesztés alapkövét 2021 októberében tették le, a beruházásra szánt büdzsé pedig azóta is növekszik.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Rengeteg pénz ment válságkezelés címén olyasmire, aminek semmi köze a válsághoz

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

Stadion- és vasútépítésre, turizmusra vett el pénzt a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból

161 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésen belül egy határozattal a kormány. A pénz legnagyobb részét, 154 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el. Az átcsoportosított összeg legnagyobb része, közel 78 milliárd forint a turisztikai fejlesztésre megy el. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megkap 55 milliárdot a kiemelt közúti projektekre, további 13,4 milliárd forintot pedig a vasúthálózat fejlesztésére. Hogy ez a Budapest–Belgrád vonalra megy-e el, vagy más vasúti projekt lesz belőle, azt nem részletezték.

Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások

Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.
Találatok: [3]  Oldalak:   1