Kulcsszavak: |
|
Akták: |
Akár 300 milliárdba is fájhat a paksi titkolózás
Vlagyimir Putyin és a magyar kormányfő 2014. január 14-én Moszkvában aláírt megállapodása szerint az orosz Roszatom építheti meg a paksi atomerőmű két új blokkját. A beruházáshoz Moszkva maximum 10 milliárd euró hitelt biztosít.
A korrupció olyan, mint a fekete lyuk
Magyarországon a korrupció intézményesült, és egyre inkább központosult hálózatként viselkedik - mondja Fazekas Mihály korrupciókutató. A Cambridge-i Egyetem kutatója úgy látja, van ugyan még egy olyan intézményi kör Magyarországon, amelyik érintetetlen a korrupciótól, de megfigyelhető egy stabilan, állandóan korrupt csoport is.
Paks II: legalább 600 milliárdot ellopnak
A vizsgálható paraméterek alapján a legnagyobb korrupciós kockázatú állami beruházások közé tartozik a tervezett paksi bővítés – derült ki az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány szakmai konferenciasorozatának keddi, a nukleáris projektek „közpénzügyi” elemzésével foglalkozó állomásán. Elhangzott az is: a korrupcióveszély csökkentésére alkalmas eszközök közül a magyar kormány eddig egyiket sem alkalmazta a projektnél.
Titkos szolgálatok
Az atomerőmű bővítésében és az ehhez kapcsolódó üzletben a legújabb értesülések szerint igen komoly szerepe van az orosz titkosszolgálatnak. A paksi ügyekben azonban újra és újra előbukkan két kulcsfigura: Kocsis István és Aszódi Attila.
Paks: folytatása következik
Úgy tűnik, a héten kiderül, hogy a paksi hitelfelvétellel kapcsolatban a kormánypártok milyen trükkel próbálják majd átugrani vagy megkerülni a saját adósságszabályukat, illetve blokkolni egy Paksról szóló népszavazást. Teljes sikerük mindenesetre egyik vonatkozásban sem várható.
Mit tudunk, és ehhez képest mit kellene még tudnunk a paksi bővítésről?
A paksi bővítésre kötelezettséget vállaló orosz-magyar nemzetközi szerződés megerősítéséről és kihirdetéséről szóló parlamenti szavazás és a hitelfelvételről szóló múlt heti nyilatkozatok alapján eljutottunk odáig, hogy legalább már az látszik, hogy mi az a kevés, amit a kormány magától nyilvánossá akar tenni az évtized legfontosabb magyar állami döntéséről. Ideje tehát áttekinteni, hogy ezzel szemben mi lenne az, ami egy ilyen ügyben a nyilvánosságra tartozik. Egyelőre három perünk körvonalazódik.
24 napja nem tudjuk, mennyibe kerül a paksi bővítés
A legújabb részletek ismeretében is nehéz egyértelműen megítélni, mennyibe kerül majd, és milyen mértékben drágítja a paksi beruházás az áram árát.
Jön az uniós eljárás: eltaktikázta magát a kormány Pakssal?
Bár a magyar kormány állítása szerint a paksi bővítésről szóló államközi szerződés ügyében mindenről tájékoztatták előzetesen az Európai Bizottságot, és a testület nem jelezte, hogy bármilyen kifogása lenne, a bizottság szóvivője a hvg.hu-val közölte: "hamarosan" vizsgálatot indítanak.
Orosz-magyar atomegyezség: még csak szándék?
Soha ilyen terjedelemben és ennyire irányított tálalásban nem foglalkozott még az orosz sajtó magyar miniszterelnök moszkvai látogatásával, mint most az Orbán–Putyin-találkozóval – állítja Sz. Bíró Zoltán, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Roszatom, az orosz polip
250 leányvállalat, 275 ezer alkalmazott, öt magyarországnyi áram évente, 7600 tonna kitermelt urán, jégtörőhajók, egyetemek, kutatóközpontok. A Roszatom az oroszok stratégiailag fontos társasága, az utóbbi évizedben elképesztő tempóban terjeszkednek szerte a világban.