Amikor az osztrák alkancellár a most előkerült ibizai bulivideóján arról magyaráz az állítólagos orosz milliárdosoknak, hogyan vásárolhatnák fel és állíthatnák a pártja szolgálatába az egyik legnagyobb osztrák bulvárnapot, a Kronen Zeitungot egy itthon jól ismert nevet is bedob. „Heinrich Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak” - adott ötletet Heinz-Christian Strache az oroszoknak.

A szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be a négyes metró építése. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér. Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a magyar hatóságok szerint nem történt bűncselekmény. Az Alstom-metrókocsik beszerzése ügyében ugyan történt vádemelés, azonban a vádlottak egyike sem vezető beosztású vagy közszereplő.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a 4-es metró ügyében a hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás, vesztegetés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az eljárás megszüntetése azért is meglepő, mert az OLAF-jelentés szerint Demszky Gábor volt főpolgármester regnálása alatt összesen 167 milliárdos kárt okozhatott a beruházás idején Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. Egyedül az Alstom-botránnyal összefüggésben született vádemelés, de a balliberális döntéshozók abban az ügyben is megúszták a felelősségre vonást.

Az ÁEK egykori vezetőjét és két vádlott társát hűtlen kezelés bűntettével vádolta az ügyészség. A döntés nem jogerős, az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.

A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.

Hűtlen kezelés és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt 1 év börtönre ítélte és kötelezte az eljárás során felmerült 242 428 forint bűnügyi költség megfizetésére Gy. B. vádlottat a Pécsi Járásbíróság. A büntetést 2 évi próbaidőre felfüggesztették, és rendelkeztek, hogy az eljárás során lefoglalt alapítványi iratokat az alapítvány ügygondnokának adják ki.

Az Átlátszó birtokában lévő dokumentum szerint a NAV már tavaly vizsgálódott a Magyar Tenisz Szövetségnél és az általa igénybe vett alvállalkozó cégeknél. A sportszövetség elnökét és főtitkárát is nyilatkoztatták arról, hogy miért olyan alvállalkozót vettek igénybe versenyszervezésre, amelynek tulajdonosa a Tenisz Szövetség munkavállalója, sajtófőnöke. Ám akkor az adóellenőrzés mindent rendben talált. A nemzetközi teniszversenyek szervezésére alkalmas teniszközpont előkészítésére a sportszövetség helyett mégis a Vasas Sport Clubot jelölte ki a kormány a botrány miatt.