K-Monitor Adatbázis

Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban Maja Štampar Stipić bírótól. Az ítélet 10,5 év időmúlással is csak első fokú, biztosra vehető, hogy fellebbezéssel folytatódik. A bíró igazat adott a vádnak abban, hogy a felek megállapodást kötöttek, Sanader pénzért cserében segíti a Mol és a horvát állam megállapodását. A védők szerint ez az eljárás még elfogultabb és jogszerűtlenebb volt, mint az a korábbi, amit érvénytelenített a Horvát Alkotmánybíróság.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009 júniusában két ciprusi cég 5 millió eurót utalt egy svájci társaságnak. A különös tranzakciót elindító ciprusi cégek mögött magyar és orosz olajipari üzletemberek, a svájci fogadó fél mögött pedig egy horvát iparbáró állt. A horvát ügyészség szerint azonban a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, míg a végső címzett Ivo Sanader horvát miniszterelnök lehetett. A vádlottak ezt kategorikusan tagadják, 2019 decemberében megszülethet az elsőfokú ítélet ebben a régóta húzódó és rendkívül szövevényes eljárásban.

Jóváhagyta a horvát parlament szerdán az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól az olajvállalatban - írja az MTI.

Az előkészítő szakasszal megkezdődött a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatója ellen a Zágráb megyei bíróságon, írta a helyi sajtó. A rendes tárgyalás október 23-án kezdődik.

Hernádi Zsolt kiadatására vonatkozó uniós bírósági döntés tiszteletben tartására szólította fel Magyarországot csütörtökön Drazen Bosnjakovic horvát igazságügy miniszter. Bosnjakovic újságíróknak nyilatkozva elmondta, a döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját, amelyet utóbbi jogi képviselőjén keresztül ismertetett az Európai Unió Bíróságával. "Az ítélet világosan rámutat, hogy az európai elfogatóparancsot végre kellett volna hajtani, és a döntés alapján elvárjuk az EU-tagállamoktól, hogy azt meg is tegyék"

A magyar hatóságok nem sunnyoghatják el Hernádi Zsolt Mol-vezér zágrábi kiadatási kérelmeit - döntött szerdán az Európai Bíróság. Nem állja meg ugyanis a helyét a magyar ügyészség érvelése, hogy ők nem találták nyomát a vesztegetésnek. Ettől még Hernádinak nem kell attól tartania, hogy egy zágrábi cellában találja magát.

Kedvező esetben 352 forinttal, a mostani részvényárfolyam 13 százalékával is emelkedhet a Mol-részvények árfolyama, ha a Molnak sikerülne álomszerűen magas, 2,5 milliárd dolláros áron eladnia a horvát INA-ban levő tulajdonrészét. Jelenleg újabb vevőjelölt látszik feltűnni, de a horvát hírekkel és az értékesítési lehetőségekkel az elmúlt évek alapján érdemes óvatosan bánni. A Mol bár jelezte, hogy megfontolná részesedésének eladását és kiszállna az elmérgesedett, perekbe torkollt kapcsolatból, a potenciális vevők nem tolonganak, és kétséges az is, hogy az INA jelenlegi árfolyama mennyiben tükrözi a cég valós értékét.

A horvát kormány az ENSZ égisze alatt működő genfi választottbírósággal mondatta volna ki, hogy a Mol nyolc éve korrupcióval szerezte meg az INA irányítását, törvényellenesen foglalta el a cég vezetői szintjeit, majd „elsunnyogta” a szerződésben vállalt olajfinomító-fejlesztéseket. A magyar vállalat azonban minden pontban legyőzte a vádló államot – és ezzel a Hernádi Zsolt elleni összes bizonyíték megdőlt. A horvát félnek ráadásul meg kell térítenie azt az 5 milliárd forintot, amit a Mol ügyvédekre, szakértői véleményekre költött.

A Mol soha véget nem érő története az INA-val újabb fordulóponthoz érkezett a múlt héten. Egyrészt az orosz Roszneft bejelentkezett a cégért, másrészt a Mol a svájci szövetségi bíróság előtt végleg megnyerte a 2014 év elején indított eljárást, ami kimondta, hogy a Mol nem korrupcióval szerezte meg az INA-t és az eredeti, 2009-es megállapodást továbbra is érvényes.