K-Monitor Adatbázis

A külkereskedelem központjai, az úgynevezett kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012 végén a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a kezdetektől sorozatos botrányaival és hatékonytalan működésével keltette fel a figyelmet. Az elképzelés az volt, hogy a kereskedőházak a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését hozhatják, új üzleti kapcsolatokat teremtve, ami valóban fontos lenne, hiszen Magyarország rendkívül kereskedelem- és exportorientált ország. Az elmúlt évek azonban nem ezt bizonyítják: 2015-ben például 6 milliárd forint veszteséget produkáltak, előfordult, hogy egy országgal a kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 

A rendszer nem volt átlátható, számos esetben felmerülhet a gyanú: csupán a csókosok vagyonosodását segítette elő a kezdeményezés. A török milliárdos üzletember, a Galatasaray ex-elnöke, Adnan Polat – aki egy Tiborcz-közeli ingatlanbizniszben is felbukkant – több milliárdnyi közpénzt kapott homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül.

Az alkalmazottak között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalos barátai és Fidesz-közeli "szakértők" is felbukkantak, a kereskedőházak üzemeltetői pedig tipikusan nem rendelkeztek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, nem volt értékelhető üzleti tevékenységük, ezért vélelmezhetően gyakran kormányzati hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. A kereskedőházakat üzemeltető állami társaság neve a Quaestor-botrány kapcsán is előkerült: bár sokáig titkolták, mennyi pénzt tartottak a Questornál a cég bedőlése előtt, azóta kiderült, 2013-ban két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot pedig a bedőlés napján vette ki a brókercégből a MNKH Zrt.

2018-ban jelentette be a kormány, hogy – az Adnan Polathoz köthető kereskedőház kivételével –  bezárja kereskedelmi kirendeltségeit és átalakítja a 2012-ben bevezetett kereskedőházi rendszert, amely összesen 9,3 milliárd forintos veszteséget termelt működése során. Az átalakítás részeként az MNKH Zrt. összeolvadt leányvállalatával, a fúzióból pedig a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt-t hozták létre – élén a Mészáros Lőrinc-közeli Ligetfalvi Gáborral – amely a tervek szerint öt fókuszáltabb, úgynevezett Exportfejlesztési és Promóciós Központtal működne. A társaság átalakítása után kiderült, hogy annak pénzügyi-számviteli feladatellátásában és a vagyongazdálkodásában az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált.

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.