K-Monitor Adatbázis

A külkereskedelem központjai, az úgynevezett kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012 végén a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a kezdetektől sorozatos botrányaival és hatékonytalan működésével keltette fel a figyelmet. Az elképzelés az volt, hogy a kereskedőházak a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését hozhatják, új üzleti kapcsolatokat teremtve, ami valóban fontos lenne, hiszen Magyarország rendkívül kereskedelem- és exportorientált ország. Az elmúlt évek azonban nem ezt bizonyítják: 2015-ben például 6 milliárd forint veszteséget produkáltak, előfordult, hogy egy országgal a kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 

A rendszer nem volt átlátható, számos esetben felmerülhet a gyanú: csupán a csókosok vagyonosodását segítette elő a kezdeményezés. A török milliárdos üzletember, a Galatasaray ex-elnöke, Adnan Polat – aki egy Tiborcz-közeli ingatlanbizniszben is felbukkant – több milliárdnyi közpénzt kapott homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül.

Az alkalmazottak között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalos barátai és Fidesz-közeli "szakértők" is felbukkantak, a kereskedőházak üzemeltetői pedig tipikusan nem rendelkeztek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, nem volt értékelhető üzleti tevékenységük, ezért vélelmezhetően gyakran kormányzati hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. A kereskedőházakat üzemeltető állami társaság neve a Quaestor-botrány kapcsán is előkerült: bár sokáig titkolták, mennyi pénzt tartottak a Questornál a cég bedőlése előtt, azóta kiderült, 2013-ban két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot pedig a bedőlés napján vette ki a brókercégből a MNKH Zrt.

2018-ban jelentette be a kormány, hogy – az Adnan Polathoz köthető kereskedőház kivételével –  bezárja kereskedelmi kirendeltségeit és átalakítja a 2012-ben bevezetett kereskedőházi rendszert, amely összesen 9,3 milliárd forintos veszteséget termelt működése során. Az átalakítás részeként az MNKH Zrt. összeolvadt leányvállalatával, a fúzióból pedig a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt-t hozták létre – élén a Mészáros Lőrinc-közeli Ligetfalvi Gáborral – amely a tervek szerint öt fókuszáltabb, úgynevezett Exportfejlesztési és Promóciós Központtal működne. A társaság átalakítása után kiderült, hogy annak pénzügyi-számviteli feladatellátásában és a vagyongazdálkodásában az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált.

2015 januárjában helyezték előzetes letartóztatásba Kiss Szilárd Miklóst, volt magyar agrárdiplomatát, akinek felesége a moszkvai vízumközpont résztulajdonosa. A gyanú szerint két társával megpróbálta megrövidíteni a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet. Kiss egész életében Oroszországban üzletelt, akkor is, amikor ez összeegyeztethetetlen lett volna diplomata státuszával. Egy 2011 áprilisi keltezésű dokumentum szerint (diplomatává történő kinevezése előtt) 80 ezer eurót vett át egy orosz üzletembertől, hogy elintézze ismerőseinek magyar vízumát. Diplomataként sem hagyott fel az üzlettel, 2012-13-ban hivatalos vizsgálat is folyt a moszkvai vízumkiadási gyakorlat kapcsán. Kiss borkereskedelemmel is foglalkozott, Tarsoly Csaba borait is terjesztette Oroszországban, aktív szerepet játszott abban is, hogy először Tarsoly cége, a Quaestor kapta meg a moszkvai magyar kereskedőház megnyitásának jogát, amelynek címe megegyezik a vízumcentrum címével. 

Több ezer schengeni vízumot adtak ki a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztályán olyan orosz állampolgároknak, akikről valójában azt se tudták, kicsodák. Egy évvel a Kiss Szilárd-féle Monte Tokaj Kft. elleni belső vizsgálat megszületése után egy magáncégnek, a questoros VisaWorld-Center Szolgáltató Kft.-nek szervezte ki a magyar állam a vízumkiadást. A moszkvai  központot 2014 novemberében adta át ünnepélyesen Szijjártó Péter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében közölte, hogy a vízumkiadási szabálytalanságok 2013 előtt, nem pedig a később létrehozott vízumközpontban történtek. Szijjártó minisztériuma 2015-ben, a botrány kirobbanásakor először nem látta okát felbontani a szerződést, de néhány héttel később felbontotta az üzemeltetésre vonatkozó szerződést a brókerbotrányba keveredett Quaestor cégcsoporttal.